Századok – 1985
Tanulmányok - Benda Kálmán: Csöbörcsök. Egy tatárországi magyar falu története a 16–18. században IV/895
908 BEND A KÁLMÁN Antonio di Rossi páter azonban végű sem jutott el Csöbörcsökre. Megszerezte a moldvai misszió prefektusának jóváhagyását, útlevelet is kapott téle, a bákói püspök azonban leintette. „A püspök bizalmas embere írt nekem, és levelében szó szerint ezt írta: Megtudtam, hogy atyaságod Cibarciba akar menni. Intelek, ne tedd, mert ott a jezsuiták akarnak missziót létesíteni, és ha te eló'bb mész, bajba kerülsz. - A másik ok, amiért nem mentem, hogy nincs útlevelem a szultántól, elfoghatnak és rabszolgává tehetnek. Az is közrejátszott, hogy több mint egy hónapig kellene távol maradnom, és vannak itt öreg emberek meg asszonyok, akiket nem akarok magukra hagyni, nehogy úgy haljanak meg, mint az állatok.'" 3 Ugyanebben az időben egy ferences szerezetes mégis megkísérelt eljutni Csöbörcsökre (nevét nem tudjuk), de útközben tatárok támadták meg, az életét is alig tudta megmenteni, célját sohasem érte el.6 4 Antonio Rossi végül mégis elment Csöbörcsökre. Miután Galacba felettesétől helyettest kapott, 1668. december 7-én megindult, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt odaérjen. „Sok fáradság és viszontagság után, kemény hidegben karácsony napján értünk Cibercihé-be. Útközben 20 török támadott meg, elfogtak, csak furfanggal sikerült megmenekülnöm. Cibercihé-ben sok bajom volt egy hitehagyott emberrel, aki arra uszította a népet, hogy ne becsülje a papokat, és ne fogadjon nekik szót. öt megbüntettem, a népet pedig nagy nehézségekkel és fáradsággal visszavezettem az igaz útra és engedelmességre. Nem volt hol laknom, a nép segítségével összetákoltam egy házat; a templomban nem volt felszerelés, ezt is szereztem, hogy misézhessek. Másfélévi ottlétem alatt, mivel járandóságomat nem kaptam meg, mindenbó'l kifogytam, kénytelen voltam húsvét után eljönni, azzal az ígérettel, hogy ha valami segítséget tudok szerezni, visszatérek."6 5 Ezután megint évekig nincs pap Csöbörcsökön. 1671. október 28-án Pietro Parőevié marcianopolisi érsek, Moldva adminisztrátora megbízta Gianbattista del Monte ferences misszionáriust, hogy lássa el Husz, Barlat és Csöbörcsök plébánosi teendőit, ez azonban lehetetlennek bizonyult. Del Monte atya sohasem jutott el Csöbörcsökre.66 1768-ban Giovanni Battista Berkuce, a misszió főnöke írta a Szent Kongregáció titkárának, Cerrininek: „A Dryeszter-parti Csöbörcsök városa régebben a tatároké volt, most török birtok. A lakosság fele, mintegy 200 lélek katolikus. Templomukban semmi felszerelés nincsen, évek óta papot sem láttak. A gyakori tatár betörések miatt különben is veszélyes az ott-tartózkodás, 63 1665. február 28, Galac: uo. Fol. 188-190. - Vito Pilutio ugyanerró'l szóló tudósítása, 1664. október 18., Moldvabánya: MTA Könyvtára Ms. Veress Endre csángó gyűjtése, Fol. 1217-1218. 6 4 Vito Piluto jelentése, 1665. szeptember 1., Moldvabánya. APF Vienna Vol. 8, Fol. 192-193. Vito Pilutio egy másik jelentését 1671. augusztus 26-ról kiadta Pall i. m. (ld. 15. jegyz.) 259. Ebben a csöbörcsöki katolikusok számát 90 családban adja meg. 6 5 1670. augusztus 24., Galac: APF SC Moldavia Vol. 1, Fol. 173-174. 6 6 Paiïevic jelentése, 1671. október 28., Bákó: APF SC Moldva Vol. 436, Fol 395-396.
