Századok – 1985
Tanulmányok - Benda Kálmán: Csöbörcsök. Egy tatárországi magyar falu története a 16–18. században IV/895
EGY TATÁRORSZÁGI MAGYAR FALU A 16-18. SZÁZADBAN 909 sokszor kértek már papot, de nem akadt rá vállalkozó. Néhányan Csöbörcsökró'l négy napot is jöttek, hogy nálam [Jászvásáron] gyónjanak. Meg akartam ó'ket látogatni, de lebeszéltek, a veszélyek miatt."6 7 Bucsákban a világ egyre háborúsabb, egyre elvadultabb. 1682-ben Fra Antonio Angelini ferences szerzetes ezt jelenti: „Csöbörcsök, a tatár végeken, 40 katolikus ház, fatemplom, de minden felszerelés nélkül, a papnak magának kell rendelkeznie minden szükséges holmival. A tatárok a faluban és a környéken telelnek, a a mieink [értsd: katolikusok) nem tarthatnak lovat, a portyázok állandó követelései miatt. A gyakori támadások miatt a papnak, ha úton van, vándornak kell öltöznie. Az elszegényedett falutól támogatást nem kap, a vidék műveletlen és puszta, bor nincs, az emberek kölest esznek és a gabonakalász szálkáját. Nagyböjtre elment hozzájuk egy miszszionárius, hogy gyóntasson, az útra testőrök és szolgák kísérték a rablók és a tatárok miatt."6 8 Az Angelini által említett misszionárius Francesco Remzi volt, aki tíz év alatt többször elment Csöbörcsökie. Ahogy írta: „Csak a legnagyobb életveszély mellett, azzal a kockázattal, hogy az ember rabszolga sorsra jut, lehet a helyet megközelíteni. Rajtam kívül egyetlen páter sem akart oda menni, s nem is tudott volna eljutni, mert nincs meg hozzá a kellő' felkészültségük."6 9 1693. december 10-én Giovanni Battista Volponi ferences misszionárius Jászvásárról ezt jelentette a Hitteijesztés Szent Kongregációja titkárának „Csöbörcsök és a környező helységek katolikusai többször megkerestek Jászvásáron és kértek, hogy a hívők lelkiüdve kedvéért küldjek hozzájuk papot. Végül úgy határoztam, magam megyek. Elindultam a hozzám jött ottani lakosok kíséretében, de amikor Budzsák és Moldva határához értünk, a rablók úgy megrémítettek bennünket, hogy kénytelenek voltunk visszafordulni. Kegyelmességednek tudnia kell, hogy ezek a katolikusok négy napi járásra laknak a Budzsákban, a tatárok birodalmában, és kíséret meg pénz nélkül nem lehet oda menni. Világi papot, vagy szerzetest e hívek számára nem lehet találni, mert amikor meghallják, hogy a tatárok közé kell menniök, elrettennek mindnyájan. De mivel Kegyelmességtek szolgálatában nem akarom nézni sem a veszélyeket, sem a hatalmas költségeket, melyeket vállalni kell a katonák fogadásával és fizetésével, személyesen akarok odamenni. Sylvestri atyát szeretném magammal vinni, mint a legalkalmasabb, legkörültekintőbb személyt, aki ismeri az ország szokásait. Kérem azonban Kegyelmességteket, küldjenek valami támogatást ezeknek a "Dátum nélkül, valószínűleg 1678 végéről: APF SC Moldavia Vol. 2, Fol. 41-46. Nyomtatásban megjelent román fordítása: Revista Catolica (Bukarest) 1912. 3. sz. (Nem volt módom megnézni.) Innen magyar fordítását kiadta Boros Fortunát: Erdélyi Irodalmi Szemle IV. 1927. 64-65. A fordítás - az olasz eredetihez viszonyítva - elég pontatlan. Boros magyarnak nézi „Berkus Jánost." 68 1682. június 12, Jászvásár: APF SC Moldavia Vol. 2, Fol. 110-115. 69 1692. október 23. Jászvásár: uo. Fol 345-346. Renzi egy másik jelentését 1691. február 19-éről kiadta Pall i. m. (ld. 15. jegyz.) 293. Eszerint Csöbörcsökön 80 katolikus család él. 2 Századok 1985/4
