Századok – 1985
Tanulmányok - Benda Kálmán: Csöbörcsök. Egy tatárországi magyar falu története a 16–18. században IV/895
EGY TATÁRORSZÁGI MAGYAR FALU A 16-18. SZÁZADBAN 903 sága idején, majd azt követőleg, az 1450-es években, különös gondot fordított erre a területre.3 5 1450. július 5-én a havasalföldi vajda hűségesküjébe bevétette, hogy Kilia várőrségének csak ő, Hunyadi adhat parancsot.3 6 Tudjuk, hogy 1453-ban, mint országos főkapitány sorozatosan fegyvereket küldetett Kilia várába s föltehetően máshová is. Kiliába Brassó városának kellett — országos adója terhére - a fegyvereket előteremtenie, és a vajda udvarába, Tergovistére eljuttatnia, aki azután továbbította. Persze titokban, nehogy a török haragját magára vonja.37 1454. április 30-án Hunyadi Nagyszombatból utasítja Brassó város tanácsát, hogy Sztojka havasalföldi vajdán át 2000 nyílvesszőt, 15 íjat, 200 „ideg"-et és két mázsa vasat küldjön „a mi városunk, Kilia és Braila védelmére."3 8 Ennek az előretolt védelmi vonalnak a határőr lakossága elég jelentős lehetett, legalábbis erre utal, hogy a milkói katolikus püspöknek Tatroson (román neve: Trotus) 1518. február 18-án kelt levele említi a kiliai és a neszterfejérvári esperességeket.3 9 Mindezek után valóban lehetséges, hogy az V. László (és nem I. Ulászló) király idejében Akkermanba telepített magyar határőrök leszármazottai költöztek Csöbörcsökre, 1511-ben, a város és az egész vidék tatár kézre kerülése után, amikor katonai feladataik megszűntek, sőt a várakba tatár, majd török őrség került.4 0 A falu, Csöbörcsök, azonban már korábban is fennállhatott, legalábbis a neve erre mutat. Csöbörcsök — ahogy a Magyarországon, Fejér megyében található változata: Töbörcsök is — török eredetű szó, minden valószínűség szerint kun vagy besenyő; embert jelent, de személynévként is viselték.4 1 Csöbörcsök alapítói tehát besenyők vagy kunok lehettek. Azt persze, hogy a magyarok betelepülésekor volt-e még belőlük, nem tudjuk.4 2 3 5 N. Iorga: Studii, i. m. 84. s köv., 101. s köv.: Pach Zsigmond Pál: A levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában. Századok 1975. 17-19.; Fr. Pali: Intervenjia lui Jancu de Hunedoara ín fara Romîneasca si Moldova ín anii 1447-1448. Studii Revista de Istorie 16. (1963) 1049-1072; Uő: Byzance à la veille de sa chute et Janco de Hunedoara (Hunyadi). Byzantinoslavica (Prague) 30. (1969) 119-126. 36 Az eskü szövege:/V. Iorga: Studii, i. m. 103. 3 7 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. V. Bearbeitet von Gustav Gündisch. Bukarest, 1975. Nr. 2838, 390-391. (Erre és a következő adatra Pach Zsigmond Pál akadémikus hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is megköszönök.) Ld. még Pach Zsigmond Pál: A levantekereskedelem erdélyi útvonala a 15 — 16. század fordulóján. Századok 1978. 1011. 38 Urkundenbuch, i. m. Nr. 2910. 446. Ld. még Fr. Pali: Stapinirea lui Jancu de Hunedoara asupra Chilei. Studii Revista de Istorie 18.(1965)619-638. 3, Jerney János keleti utazása a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. I. Pest 1851. 50.; ld. még Мак kai László: A milkói (kun) püspökség és népei. Debrecen,1936. 40 N. Iorga (Studii, i. m. 187.) közöl egy 1526-ból való adatot, mely arra enged következtetni, hogy Akkerman egykori őrségéből egyesek Csöbörcsökre költöztek. 41 Vámbéry Ármin: A magyarok eredete. Bp. 1882. 126. (Ezt az adatot Balázs Lászlónak köszönöm). Vámbéry magyarázatát átvette Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 52.: Töbörzsök - Csöbörcsök nevével - tudomásom szerint - először a belzi palatínus 1551. augusztus 24-i jelentésében találkoztunk. Ebben elmondja, hogy a török megszállta Neszterfejérvárt és Kiliát, valamint egy sor név szerint említett települést, köztünk van Czyburcza is. (iorga: Studii, i. m. 330.) 4 2 Tomka-Szászky János 1748-ban írta: A tatárok bizonyos számú régi magyarokat vagy inkább besenyőket magukba olvasztottak. (Johannes Tomka-Szászky: Introductio in orbis antiqui et hodierni geographiam .. . Posonii, 1777. 664.)