Századok – 1985
Tanulmányok - Benda Kálmán: Csöbörcsök. Egy tatárországi magyar falu története a 16–18. században IV/895
904 BEND A KÁLMÁN A 16—17. században azonban Csöbörcsök újabb magyar betelepülőkkel gyarapodott Moldvának a Pruton inneni részéből. Tudjuk, hogy az 1430—40-es években Erdélyből és a délvidékről, majd az 1460-as években az ország nyugati széléről, Pozsony környékéről a huszita vallásuk miatt üldözöttek közül számosan költöztek (részben menekültek) Moldvába. A Prut mentén, Jászvásártól délre népes falvakat alapítottak, melyek központja a nevével is árulkodó Husz (román nevén: Husi) és a Prágai Jeromosról elnevezett, napjainkra eltünk Jeromosfalva volt.4 3 1571-ben a tatrosi plébános, a szegedi Thabuk Mihály azt jelentette, hogy Húszon, Románvásáron (román neve:Tfrgul Roman) és a környező falvakban a huszita eretnekségben tévelygő magyarok közül kétezret visszatérített a katolikus egyházba,44 Bartalomeo Bruti, a moldvai vajda olasz titkára pedig 1591-ben azt közölte a pápai államtitkárral, hogy a jezsuita misszió tevékenysége húszezer protestáns és huszita eretneket visszahódított a katolikus egyháznak.4 5 Úgy tűnik azonban, hogy a visszatérítettek katolicizmusa sokáig csak névleges volt. A már korábban említett Petrus Diodatus szófiai püspök 1642-ben Húszon megdöbbenve jegyezte fel, hogy vannak, akik két szín alatt („sub utraque specie") áldoznak a templomban.4 6 1646-ban pedig a Moldvát bejáró Marcus Bandinus marcianopolisi érsek jegyzte föl hogy: Húszon magyarul miséznek, magyarul mondják a vecsernyét, a bérmálás szentségét nem ismerik, s a hozzájuk menő szerzeteseket elzavarják, még meg is késelik.47 Bandinus jegyezte fel azt is, hogy egy részük tatár földre költözött.. ,л Prut folyó partján két évvel ezelőtt falu volt, melyben 12 háznyi magyar katolikus lakott, akik a nyomasztó adók miatt széledtek szét, egy részük a tatárországi Csöbörcsökbe, más részük Husz városába költözött; a lakosaitól elhagyott falu pusztán maradt."4 ' A huszita-magyarok Besszarábiába vándorlásáról mások is szóltak. Timon Sámuel, 1735-ben megjelent könyvében Apor Péter egy kérdésére válaszolva irta: )( A szebeni évkönyvek följegyzése szerint 1420-ban Erdélyből sok huszita vándorolt Moldvaba, nemcsak szászok, hanem magyarok is. Az előbbiek Kotnárt, az utóbbiak Forrófalvát, Völcsököt, Bákót alapították,. . . azonkívül Tatárország bucsaki részében Seberchek falut."4 9 43 Arra, hogy 1461-ben Moldvában már jelentős számú huszita élt, Id. Johannes de Turrecremata bíboros följegyzését: Summa doctrinae Husitarum per Hungáriám, Moldáviám et Sirmium diffusorum . . . (Acta Bosnae . . . Collegit et digessit P. Eusebius Fermendíin[\] Zagrabiae 1892. No. MXLII, 245.) A huszita kivándorlás jó áttekintését adja Mikecs, i. m. 97. s köv. 44 Monumenta vetera Poloniae et Lithuaniae . . . illustrantia. Collecta ас serie chronologica disposita ab Augustino Theiner. Roma, 1861. No. DCCCIX, 762. - Magyar fordítása: Domokos Pál: Péter: „.. . édes hazámnak akartam szolgáim ..." Bp. 1979. 57-58. 45 1591. január 18.:ASV SS PoloniaVol. 31,Fol. 328 + 335. 46 Ld. 14. jegyz.; Vinulescu, i. m. 108. és Hóiban: Cálátori, i. m. V. 229. 4, Codex Bandinus. Memoriu asupra scrierei lüí Bandinus delà 1646.Urmantu de textű Ínso{itií de acte çi documente de V. A. Urechia. (Analele Acad. Rom. Serie II. T. XVI. 1893-94. Mem. Sect. Ist. 196. s köv.) - Magyar fordítása: Domokos Pál Péter: Adalékok Moldva történetéhez. Cluj-Kolozsvár, 1940. XIII. s köv. 48 Codex Bandinus, i. m. 198. - Domokos Pál Péter magyar fordítását idéztem: i. m. XV. 4 'Samuel Timon: Additamentum ad Imagines antiquae et novae Hungáriáé. Cassoviae, 1735. II. levél - Megállapítását átvette Franciscus Benkő: Milkovia, sive antiqui episcopatus Milkoviensis.. . explanatio. II. Viennae 1781. 12-13.
