Századok – 1985

Folyóiratszemle - Wegner-Korfes Sigrid: Graf von der Schulenberg – az 1944. július 20. összeesküvés résztvevője. A fasiszta Németország moszkvai követének külpolitikai koncepciójához III/876

FOLYÓIRATSZEMLE 877 együttműködés felújítását, amely — a szovjet—brit tárgyalások meghiúsulását követően — Molotov közvetlen kezdeményezésére az 1939. augusztus 23-i moszkvai egyezmény aláírásához vezetett, de távolról sem alapozhatta meg a Schulenburg által remélt tartós konszolidációt. A világháború kirobbanását követően újabb Berlinhez intézett figyelmeztetéseivel sem tudta megakadályozni a Szovjetunió megtámadását, ami munkahelye elhagyására kényszerítette. Az elkövetkező 3 évben a külügyminisztérium XIII., Szovjetunióval foglalkozó osztályán dolgozik. Tapasztalatai fokozatosan érlelik meg benne a náciktól megszabadított polgári Németország újrateremtésének igényét, ami már egyenesen vezetett a július 20-í merényletet előkészítő összeesküvésben való részvételéhez s november 10-i kivégzéséhez. (Zeitschrift fúr Geschichtwissenschaft 1984/8 681—700.) E. G. V. SZ. PARSZADANOVA A SZOVJET—LENGYEL ÉS A SZOVJET—ROMÁN VISZONY A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐESTÉJÉN (1938—1939) Újabb források feldolgozásával gazdagítja a cikk a témával kapcsolatos kutatasi eredményeket. A szovjet és lengyel történészek korábbi munkái, a terjedelmes forráspublikációk mellett pl. J. Beck és mások naplóira, memoárjaira is támaszkodik. Sok új részlettel ismerkedhetünk meg a tanulmányból, amelyek árnyaltabbá teszik a nemzetközi politikai viszonyokról kialakult általános képet. Miközben a szovjet külpolitika egyértelműen a kollektív biztonság megteremtésén fáradozott, a lengyel és román vezetés szűk látókörű szovjetellenessége is hozzájárult ennek a törekvésnek a megtorpedózásához. A lengyel külpolitikai vezetés a „két ellenség" mítoszát hangoztatta. Lavírozni próbált, miközben a Szovjetunióban látta a nagyobb veszélyt. Románia szovjetellenes magatartását lengyel figyelmeztetés is erősítette. Példaként az 1938-as csehszlovák válság körülményeire hivatkozik Parszadanova. Németország a lengyel igények figyelembevétele mellett szovjetellenes támogatást is kilátásba helyezett — hatásosan. A Csehszlovákiának felkínált szovjet segítség realizálását megakadályozandó, a lengyel külügyi vezetés felszólította Romániát, területén ne engedjen át szovjet katonai erőket. Bukarest partnernek bizonyult ebben a kérdésben, holott korábban átengedte területén a Csehszlovákia által vásárolt szovjet felszereléseket, sőt francia nyomásra hozzájárult, hogy 3 ezer méter feletti magasságban a szovjet légierő átvonuljon légterén. A hatékony szovjet segítséget jelentő szárazföldi alakulatok átengedéséről hallani sem akartak a román fővárosban. Ebben a német nyomás is szerepet játszott. 1938. szeptember 1-én francia érdeklődésre a szovjet kormány egyértelműen leszögezte: kész teljesíteni vállalt kötelezettségeit, s segítséget nyújtani Csehszlovákiának. A határ menti katonai körzetek alakulatait készenlétbe is helyezték. A lengyel és román elzárkózással szemben a Népszövetség vagy a francia diplomácia fellépését tartották Moszkvában szükségesnek. A cikkből az is kiderül, Lengyelország aktívabb szerepet akart vállalni Csehszlovákia feldarabolásában. Fierlinger moszkvai csehszlovák követ jelentését idézi a szerző, miszerint a Szovjetunió katonai demonstrációval, diplomáciai nyomással — (kilátásba helyezték az 1932-es lengyel—szovjet megnemtámadási szerződés felmondását) — térítette el Varsót a kalandor tervektől. Nem véglegesen, mert annak ellenére, hogy a müncheni egyezmény 3 hónapot biztosított a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek problémáinak rendezésére — 1938 novemberében ultimátumban követelték a Tesin-vidéket. A két fő ellenség közötti lavírozás jegyében és a fenyegető német veszély miatt a lengyel külpolitika közeledett a Szovjetunióhoz. 1938 novemberében tárgyalások kezdődtek az 1932-es egyezmény meg­hosszabbításáról, a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, a határincidensek csökkentéséről. Szovjet katonai körökben még a szovjet—lengyel szövetség gondolata is felvetődött. A lengyel sajtó tompította a szovjetellenes kirohanások élét. Végül is 1939 februárjában megállapodás született az első szovjet—lengyel 18 Századok 1985/3

Next

/
Thumbnails
Contents