Századok – 1985

Történeti irodalom - Dujcsev I.–Kirmagova A.–Paunova A.: Kirilometodievszky bibliografija 1940–1980 (Ism.: Senga Toru) III/864

866 TÖRTÉNETI IRODALOM 866 eljárását követően helyesebben így írhatnánk: Király, P. A Naum-életírás a magyarokról. — Századok, 110, 1976, N. 5.842—852.; Kristó, G. et Tóth, I. A legrégibb Naum-legenda és a magyar honfoglalás. Acta Univ. Szegediensis. Acta hist., 58, 1977, 13—20. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fent említett két cikk a Naum-legenda magyar vonatkozású helyét illetően Moravcsik Gyula hibás értelmezésére utal, mely szerint a magyarok bejövetelekor a bolgárok elmenekültek, és földjüket átengedték a magyaroknak (A magyar történet bizánci forrásai. Bp. 1934. 131.), és helyreigazítja úgy, hogy nem a bolgárok, hanem a morvák futottak el bolgár földre, és a magyarok azok földjét foglalták el. Azonban Moravcsik könyvének közzététele után tévedősőt azonnal korrigálta (Két X. századi hagiográfiai munka a magyarokról. Magyar Nyelv, 31. évf. 1935. 17—20.), de ezt a későbbi magyar kutatók nem vették észre. Ezenkívül vannak még a Cirill—Metód problematikával kapcsolatos fontos munkák, amelyek elkerülték a szerkesztők figyelmét: pl. Váczy Péter „Die Anfänge der päpstlichen Politik be den Slawen" c. tanulmánya (Archívum Europae Centro-Orientalis, 8. 1942; önállóan Bp. 1942.), amely már korábban kisebb eltérésekkel „Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában" címen megjelent (Szent István Emlékkönyv, I. Bp. 1938. 312—365.). Még megemlíthetnénk Cs. Sós Ágnes „Die slawische Bevölkerung Westungarns im 9. Jahrhundert" (München 1973) c. könyvét is. Csemeczky-Sós egy másik tanulmánya a 3573. sz. alatt található, de ez nem a „Slavica, 5,1967" számában, hanem a „Slavica, 7,1967 (149—167.); 9, 1969 (149—165.)" számaiban jelent meg. A „Nyelvtanok, szótárak, chrestomatiák" с. VIII. 4. fejezetben megemlíthették volna Baleczky Emil—Hollós Attila „Ószláv nyelv" (Bp. 19732) с. munkáját, amely az első ilyen magyar kiadvány, és még pl. J. Kurz „Ucebnice jazyka straoslovénského" (Prága 1969) c. könyvét is. Szintén hiányzik H. Lowmiariski hatalmas munkája, a „Poczatki Polski" c. öt kötetes könyve (Varsó 1963— 1973). A szerény cím ellenére (az alcím „Z dziewój Slowian w I tysiacleciu n. e." sokkal inkább fedi a tartalmat) ez a kiadvány nemcsak a lengyel, hanem az összes szláv nép korai történetével foglalkozik, és természetesen a Cirill—Metód problematikával is főképpen a 4. kötetben, ahol három oldalon át — bár lábjegyzetben — a Metód-legendában előforduló ,,magyar(ugor) király" sokat vitatott kérdéséről is nyilatkozik. Lowmiahskinak még „Religia Slowian i jej upadek" (Varsó 1979) c. újabb munkája is van. A könyveket és cikkeket nem mindig a megfelelő fejezetben említik meg. Pl. a 4746. sz. alatt említett F. Graus „Christianity in Great Moravia" с. cikke, amely nem a „Historica" 9., hanem all. kötetében jelent meg, valójában Z. Dittrich azonos cimü könyvének recenziója. V. Vavnnek „Staroslovénské zivoty Konstantina a Metodéje" c. kiadványát hol könyvként (3231. sz.), hol az időszakos kiadványok egyikeként (3261. sz.) említik meg. A. Avenarius „Ruské písmená v zivote Konstantínovom: pokus о interpretáciu" c. tanulmányának (3325. sz.) nem а II. 2. b. fejezetben, hanem inkább a III. 2. z. fejezetben kellene szerepelnie stb. A folyóiratokra nem mindig hivatkoznak pontosan és következetesen (pl. kötetszám, füzetszám stb.). A szerkesztők eredetileg talán úgy akarták, hogy a folyóirat címe után az évfolyamszám vagy kötetszám, majd a megjelenési év, és aztán a füzetszám következzen, ha e háromfajta szám van, de a folyóiratok többször vagy pontatlan hibás számokkal vagy számok nélkül szerepelnek: pl. 3171,3709,4573, 4832. sz. stb. А IX. 4. a. fejezet a „Velikomoravija (Nagymorávia). Csehija (Csehország)" címet viseli, de én furcsának tartom a „Velikomoravija" elnevezést itt, mivel ez a fejezet a „Cirill—Metód hagyomány a szláv világban" с. IX. fő fejezethez tartozik, a már nem létező „Velikomoravija" helyett pedig ide „Moravija" illik, mint földrajzi elnevezés. Sőt а IX. fejezetben említett munkák nem csekély száma más (főleg a III.) fejezetben említendő. Úgy látszik, hogy a szerkesztők általában összekeverték a Cirill és Metód életével és tevékenységével foglalkozó munkákat a Cirill—Metód hagyománnyal foglalkozókkal. A szerkesztők nemcsak önálló könyveket és cikkeket sorolnak fel, hanem esetenként egy-egy könyv egy-egy fejezetének címét is, sőt szótári címszavakat is külön szám alatt közölnek, ami bizonyára hasznos, de túl bonyolulttá teszi a bibliográfia összeállítását. így pl. a Konstantin- és Metód-legenda szövegkiadásait és fordításait is felsorolják, amelyeket egyes kiadványok foglalnak magukban. Ha ezt a módszert követjük, mondhatjuk, hogy még sok kimaradt pl. a „Magne Moraviae fontes historici" c. öt kötetes kiadványban és P. RatkoS (szerk.) „Pramene к dejinám Vel'kej Moravy" c. szöveggyűjteményében található szövegkiadások és fordítások közül is.