Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
AZ OSZTRÁK - MAGYAR VISZONY 1927-1929 81 Magyarország területén húzódó szakaszait is. A döntés közlekedéspolitikai szempontból is jelentős volt. A vasút Sopronnál három vasúthoz is csatlakozott: a magyar Déli vasúthoz, a győr—sopron—ebenfurti vasúthoz és a pozsony—soproni helyiérdekű vasút közös vágányához. Ilyen módon végre soproni területen keresztül létrejött a vasúti összeköttetés Burgenlandnak eddig egymástól elvágott két része, az északi és a középső terület között.10 9 Az agrárreform ügye A közlekedés mellett Burgenland másik nagy gondja a magyar eredetű nagybirtokrendszer volt. Burgenland földjének nagy részét és javát még 300 évvel ezelőtt magyar főurak, az Esterházyak, Batthyányak, Almássyak, Erdődyek, Széchényiek, Zichyek, Lónyayak stb. szerezték meg, és birtokolták napjainkig. Minthogy Ausztria — az utódállamok közül egyedül — nem hozott agrárreformtörvényt, a kormány tehetetlenül állt a magyar nagybirtokkal szemben. Egy végeláthatatlan optáns-ügybe pedig — a román példán okulva — nem akart belebonyolódni. Ehelyett inkább a gazdasági fejlődésre és a politikai viszonyok megszilárdulására bízta a megoldást.11 0 A szociáldemokraták gyorsítani akarták ezt a folyamatot. A nemzeti tanács május 14-i ülésén Seiler képviselő és társai egy olyan földreform-törvény elfogadását sürgették, amely Burgenland földbirtok-viszonyait összhangba hozza az ország többi részének agrárviszonyaival. A szociáldemokrata indítvány szerint a külföldi tulajdonban lévő nagybirtokot kártalanítás ellenében ki kell sajátítani és kisparaszti birtokosoknak juttatni. A mezőgazdasági munkások számára telepeket kell létesíteni. A községi tulajdonban lévő legelőterületet meg kell növelni, és végül mintagazdaságokat kell szervezni. Födermayr földművelésügyi miniszter válaszában olyan megoldást ígért, amely megakadályozná a helyi lakosság értékes elemeinek idegenbe vándorlását. A miniszter a kisbirtok megerősítésére is ígéretet tett.11 1 A földreform ügye azonban 1929-ben éppoly kevéssé jutott előre, mint az iskolakérdés. I0g Ausztriának ítélte a népszövetségi döntőbíróság a sopron—kőszegi vasút minden vonalát. Magyarság 1929. júl. 26, 7. 110 K. A. J.: Burgenland. Frankfurter Zeitung 1928. szept. 22, 1—2. 111 A nyugatmagyarországi földreform vitája az osztrák nemzetgyűlés ülésén. Pesti Hírlap 1929. máj. 6 Századok 85/1
