Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
72 BELLF.R BÉLA miszerint ezzel a nagyvonalú megnyilatkozással a burgenlandi kérdés újból nyugvópontra jutott. Az új Ausztria legjelentősebb államférfiának megvan az a képessége, hogy méltósággal képviselje országa álláspontját. A magyar lap nagyra értékeli a kancellárnak a magyar politikai gondolkodás iránt tanúsított megértését is, amikor kijelentette: Ausztriának semmi oka sincs tiltakozni a békeszerződések revíziója ellen, hiszen maga is hasonló sors alatt szenved. Értékeli a lap Seipelnek azt a megállapítását is, mely szerint Bethlen beszéde tulajdonképpen pacifista beszéd volt. Mikor a magunk részéről lezárjuk a vitát — idézi a magyar lap cikkét a német —, megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy osztrák részről jóhiszemű és becsületes érdeklődéssel kísérik a magyar politikát, mert ebben — akárcsak a magukéban is — a békés politikai eszközök alkalmazás'át látják.8 0 Bethlen soproni beszéde nemcsak a magyar és a német, hanem az angol, a francia sajtóban is visszhangra talált. A Manchester Guardian a Bethlen—Seipel-vitában Seipelnek ad igazat, miszerint a velencei egyezményt egységes egésznek kell tekinteni. Ausztria különben a maga részéről kész a legjobb kapcsolatokat fenntartani Magyarországgal. „Bölcs dolog lenne Magyarország részéről, ha emlékezetébe vésné, hogy ha Burgenlán^ lakosságát megszavaztatnák ebben az ügyben (ti. az állami hovatartozás ügyében В. В.), az egész népesség Ausztria javára döntene."81 A Manchester Guardian — az angol sajtó többségével egybehangzón — elsősorban osztrák—magyar ügynek tartja a burgenlandi kérdést, és nem látja ennek német, az Anschluss felé mutató vonatkozásait. A francia sajtó viszont éppen erre reagál. A Le Temps október 19-i száma úgy állítja be a vitát, hogy az egésznek alapja a német—osztrák Anschluss-törekvés. A magyarok a soproni népszavazás óta elvben állandóan visszakövetelik Burgenlandot, és most Löbe Reichstag-elnök szájából mégis hallaniok kellett a nem várt igénybejelentést nem csupán Burgenlandra, hanem Sopronra és vidékére vonatkozólag is. „Az a gondolat, hogy Németország Magyarországnak, régi szövetségesének kárára gyarapíthatja területét, elkeserítette a magyarokat, és ezt tolmácsolta Bethlen István gróf mostani beszédében." A magyar kormány természetesen nem rögtön akarja a visszacsatolást, hanem megvárja a kedvező alkalmat. Anschluss esetén nemcsak Sopronról és környékéről nem mond le, hanem követelni fogja az egész elszakított terület visszaadását.82 A francia lap alig leplezett kárörömmel nézi a két egykori szövetséges harcát Burgenland körül, mert akadályt lát benne az Anschluss útjában. Ugyanakkor aggodalommal látja a közép-európai statusquo megbontására alkalmas revíziós gondolat térhódítását. 80 Abschluss der Burgenland Aussprache. Kölnische Volkszeitung 1928. okt. 26. 81 Hungary and the Burgenland. Manchester Guardian 1928. okt. 20. — További angol sajtóhangok: Count Bethlen on the treaty of Trianon. The Times 1928. okt. 16. King for Hungary? Daily Telegraph 1928. okt. 16. Hungarian denial. Manchester Guardian 1928. okt. 16. 82 A francia félhivatalos „Temps" a magyar—osztrák kérdésről. Nemzeti Újság 1928. okt. 20. — A franciák következetes Anschluss-ellenes magatartására vonatkozólag lásd A. D. Low: „The Anschluss Movement, 1933—1938 and the Policy of France." — Jahrbücher für deutsche Geschichte. (Tel Aviv), 1982.