Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 741 A törpebirtokosok körében 280 ezer családfőt és 170 ezer segítő családtagot számoltak össze. A statisztika természetesen nem egészen pontos, számos törpebirtokos családból kikerülő 20 éven felüli egyént minősítettek napszámosnak vagy cselédnek, akik elsősorban parasztgazdaságoknál, de olykor nagybirtokokon is dolgoztak. Ezek számát kereken 60 ezer főre tehetjük. A gazdasági cselédeknél 130 ezer nős, családos cseléd mellett 86 ezer nőtlent találunk, közöttük — mint az előbb utaltunk rá — számos törpebirtokos, vagy esetleg uradalmak gazdasági cselédeinek felnőtt gyereke is meghúzódhat. A mezőgazdasági munkásoknál a 260 ezer sommásra, napszámosra stb. 250 ezer nőtlen gazdasági munkás jut. Ezek is törpebirtokosok, cselédek, sommások vagy napszámosok gyermekei voltak. Megnövelhetjük a munkavállaló rétegeket az 5—10 kat. holdas parasztok egy részével, olyan családtagokkal, akiknek munkaerejét a családi gazdaság keretében nem lehetett kihasználni. Matolcsy számításai szerint ezekben a gazdaságokban a rendelkezésre álló munkaerő mintegy 15—20%-át általában nem lehetett kihasználni. Ezek is munkaalkalmat kerestek tehát, s munkabérükkel növelhették a család jövedelmét, ha kaptak munkát. A törpebirtokos családok arányát figyelembe véve 130 ezer családos gazdasági cselédnek kb. 100 ezer, 260 ezer családos mezőgazdasági munkásnak mintegy 200 ezer tényleges, foglalkoztatott segítő családtagja volt. Az ö keresetük nyilvánvalóan jelentős mértékben járult hozzá a családok fenntartásához. Mennyi lehetett ezekben a paraszti rétegekben azoknak a családoknak a száma, amelyekben csak egy kereső volt? Sajnos, nem rendelkezünk családstatisztikával, így csak megközelítő eredményekre juthatunk. A népszámlálások adatai is arra utalnak, hogy a 24 éves férfiak és a 22 éven felüli nők általában házasok voltak. Az 1920—30-as , években a paraszti lakosság körében valamivel talán még fiatalabb korban is került sor a házasságra, mint korábban, elsősorban az első világháború következményeként, de más okokból is. Akármint is van, körülbelül ez az a kor, amikor a paraszti családokban általában házasságra lépnek. A rákövetkező 12—15 éven belül jöttek a gyerekek. A gyerekek a paraszti családokban igen korán, de 14 éves kortól mindenképpen rendszeresen dolgoztak, az ennél fiatalabb gyerekek foglalkoztatása inkább csak alkalmi volt. A gyerekek tehát a család számára átlagosan 8 (leány), illetve 10 (fiú) évig dolgoztak. Ha a gyermekek és serdülők munkáját is figyelembe vesszük, számos családban , két keresőnél is több volt. Igaz, a nagyarányú csecsemő- és gyermekhalandóság következtében kevés volt az olyan család, ahol 4 kereső lett volna, de a 670 ezer családból legalább 45—50 ezerben számolhatunk 4 és mintegy 90-100 ezer családnál legalább 3 keresővel. Ez viszont azt jelenti, hogy a másik oldalon mintegy 300—320 ezer családban csupán egy kereső lehetett. Ezeknek a családoknak egy része persze a fiatal házasokból állt, ahol még nem volt gyermek, s így rövid ideig a férj és a feleség is dolgozhatott. A zöme azonban ezeknek a családoknak azokból a több apró gyermekkel rendelkező családokból került ki, amelyekben az asszony — a több kisgyerek miatt — nem vállalhatott munkát. 10 Századok 1985/3
