Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 717 A bemutatott cseléd bérek normál férfimunkásra vonatkoznak, s általában családi béreknek tekintendők, noha tisztában kell lennünk azzal, hogy a cselédek családtagjainak rendszeresen alkalma nyílt munkavállalásra a nagybirtokokon, s az uradalmak igényelték is ezt a munkát a családtagoktól. Az, hogy a serdülő fiúgyerek, majd a nőtlen legény az uradalomban szolgál, bevett gyakorlat volt. De ismerünk olyan esetet is, amikor egy családból 3 személy szolgált ugyanazon a helyen." Mindezek ellenére is alapjában családi bérekről van szó. Ennél a bérnél jóval többet kaptak a cselédek közül a bizalmi emberek és a munkavezetők. A lakást és a tüzelőt leszámítva a kommenció minden más tétele megemelt mennyiségben illette meg őket. Maisán pl. a normál cseléd évi 20 P-t, a parancsnokok 80 P-t kaptak. Gabonajárandóságuk 22—24 q volt, s 2000 négyszögöl az illetményföld. Ami azonban jelentősen megnövelte jövedelmüket, az az volt, hogy 2 tehenet és 2 anyakocát tarthattak. Szentgyörgypusztán az első béres napi 2 liter tejet és 1,5 kat. hold kukoricaföldet kapott, a traktoros szántáskor napi 4 kat. holdnál több föld felszántása esetén holdanként 1 P-t (napi 5-6 P-t) kapott.100 Akik a sertéshizlalásban tevékenykedtek, minden hízó után 1 P jutalmat kaptak (ez felmehetett évi 500 P-re is). A béresgazda 21 q kenyérgabonát, 1,5 kat. hold kukoricaföldet, 9 q tűzifát, napi 2 liter tejet és 60 pengőt kapott. A mesteremberek ennél is nagyobb földet, több tejet és készpénzt. Mezőtúron az első béresnek 2 q-val több búza járt, mint a rendes béresnek, a kertészek, a gépészek, a kovács, a bodnár azonban a 2 q többletbúzán felül 180 P-t (míg az első béres és a többiek évi 40 P-t) kaptak, s a gépésznek 1 kat. holddal több kukoricaföld is járt. A munkavezetők és a bizalmi emberek illetményei tehát jelentősen (olykor több, mint 100%-kal) meghaladták az egyszerű közcselédek illetményét. A bemutatott cselédbérek mind nagybirtokokon dolgozó cselédek bérei. A parasztbirtokon alkalmazott cselédek helyzete és jövedelme nagyságában és összetételében ettől lényegesen különbözött. Éves cselédet parasztgazdaságok aránylag ritkán alkalmaztak, éppen azért, mert drága volt, s a költség nem mindig térült meg. A parasztgazdaságokban alkalmazott cselédek többnyire gyerekek, kisbéresek vagy legények voltak, akiknek a fizetése természetesen jóval alacsonyabb volt, mint a felnőtt, családos cselédeké lett volna, az általuk végzett munka viszont nem volt annyival kevesebb, amennyivel kevesebbe kerültek ezek a cselédek a gazdáiknak. Más volt ennek folytán a lakás is, a parasztgazdaságokban a cselédek zömmel az istállóban háltak.101 Az illetmény összetétele is sok szempontból különbözött, helyet kapott benne a ruhanemű, a lábbeli is, az úgynevezett „bentkosztos" cselédek esetében az élelmezés, a patriarchálisabb családok esetében jobb, a többségnél azonban jóval gyengébb kiadásban, mint ahogyan a parasztcsalád étkezett. A nagybirtokon 99 Donálh Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon. Bp. 1969. 301. Egy, a Szolnok megyei pusztatenyői családról van s?ó. 100 Kardos László: i. m. 240. 101 Mezőhegyes környékén a parasztgazdaságokban foglalkoztatott béresek helyzete e téren általában sokkal rosszabb volt, mint a nagybirtokokon, itt cselédlakás sehol sem volt. Szabados Mihály: i. m. 38.
