Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
714 GLINST PÉTER A példák természetesen szaporíthatok. A kenyérgabona mennyisége általában 5—6 tagú családra volt méretezve, 6-nál több családtag esetében nem volt elegendő. A kenyérgabona mellé takarmánygabona is járt, általában árpa, ritkábban kukorica. Ezek mennyisége 2—4 q között mozgott. Maisán 2 q, Szentgyörgypusztán is 2 q. Mezőtúron 4 q volt stb. Itt azonban már jelentős szerepet játszottak az egyéb körülmények is, a takarmánygabona ugyanis átszámítható volt másra, Pusztamiskén pl. egyáltalában nem járt takarmánygabona, helyette, valamint más járandóságok helyett azonban az átlagosnál jóval nagyobb, 1,5 kat. hold volt a szegődményföld. Sok helyütt az országban még általában érvényben volt a sójárandóság is, így Maisán 24 kg, ugyanekkora volt Szentgyörgypusztán, míg Mezőhegyesen 28—32 kg között volt, munkáskategóriáktól függően, Mezőtúron pedig 40 kg. Ugyanígy nagy szerepet játszott a szalonna is, Mezőtúron 40 kg, Mezőhegyesen 56 kg (!), a környéken általában 40 kg stb. Az adatok itt nagyon széles palettán terülnek szét, van, ahol már egyáltalán nem szerepel a járandóságok között a szalonna, s van, ahol nagyon nagy mennyiségben (mint pl. Mezőhegyesen). Általában a fejlettebb gazdaságokban arra törekedtek, hogy az ilyenféle járandóságok helyett egységesebb és egyöntetűbb, egyúttal egyszerűbben kezelhető s a gazdálkodás szerkezetét hátrányosan nem befolyásoló összetételű legyen a kommenció. A kommenció igen lényeges részét képezte a szegődményföld, amely az országban általában 1200—1600 négyszögöl (1 magyar vagy 1 kat. hold) körül volt, vagyis a helyi szokások szerint általában a múlt század óta kialakult mértékegység alapján került be a szerződésbe. Ezt az uradalmak felszántva biztosították a cselédeknek. Meglepő egység van e téren, Maisán, Szentgyörgypusztán, de a Dunántúlon máshol is 1600 négyszögölnyi föld járt. Mezőtúron is ugyanennyi, a Tiszántúl délkeleti szegélyében 27 gazdaságban 1100—1200 négyszögöl, 12gazdaságban 1600, három gazdaságban több mint 1600 négyszögöl volt az illetményföld, míg Mezőhegyesen csupán 1200 négyszögöl. A Vas megyei Bük községben viszont csak 1000 négyszögöl szegődményföldet kaptak a cselédek.9 1 Pusztamiskén 1,5 kat. hold volt ugyanez, több más, hiányzó tételt helyettesítendő. A rendszerint kukoricatermelésre, helyenként azonban (így Bükön) burgonya és répa termelésére is használt illetményföldet kiegészítette a napi élelmezéshez szükséges konyhakert, ami többnyire 200—400 négyszögöl volt, persze helyenként kisebb is lehetett (Bükön pl. csak 50 négyszögöl, de ilyen kevés máshol alig fordult elő). A cselédek részére lehetővé tett állattartás rendkívül fontos része volt a kommenciónak. A norma általában egy tehén és borjának tartási lehetősége volt legelőn vagy szálastakarmányon, amíg a borjú növendék volt. Ahol erre nem volt mód, ott rendszerint napi 1 liter tej volt a megváltás, az 1930-as évek második felében már terjedőben volt a napi 2 liter tej. A különbségek e tekintetben is rendkívül nagyok. Maisán 1 tehenet tarthattak a cselédek, Szentgyörgypusztán napi 1 liter tej volt a 91 Cselédsorsok, cselédutak. Lejegyezte Szabó József. Néprajzi Közlemények, 1980. XXIII. k. 35—36.
