Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
708 GLINST PÉTER érzékelték már a 20-as évek táján. A falu helyzetéről szóló írások említik, hogy akkoriban azok a 30—40 kat. hold földdel rendelkező gazdák, akik az első világháború előtt még tartottak cselédet, már csak maguk dolgoznak.7 2 S csökkentette a bérmunkások alkalmazását némileg a földreform is. Mindezeknél sokkal nagyobb arányban korlátozta azonban a bérmunkások alkalmazását a világgazdasági válság. A válság idején, az 1930-as évek elején igen nagy mértékben megnövekedett azoknak a mezőgazdasági munkásoknak a száma, akik egész évben, még a munkacsúcsok idején sem kaptak munkát. A hivatalos statisztikai adatok (jellemző, hogy ettől az időtől kezdik pontosabban nyilvántartani a munkanélküliek számának alakulását a mezőgazdaságban) csupán azokat tartalmazzák, akik munkásigazolvánnyal, illetve gazdasági cselédkönyvvel rendelkeztek, s az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Intézetnél nyilvántartásba voltak véve. Ha tehát az alábbi számok nem is tükrözik a teljes valóságot (hiszen az 5 kat. holdnál kevesebb földdel rendelkező gazdaságokból számos családtag járt munkába, akik nem rendelkeztek munkásigazolvánnyal, s sok helyütt a család nőtagjai élelmiszerért vagy használt ruháért végeztek különféle munkákat módosabb családoknál stb., minderre a statisztika nem tér ki — egyszóval a nyilvántartott mezőgazdasági munkavállalóknál jóval több volt a valóságban a munkát vállaló és adott esetben a munkanélküliek száma is) arra azért megfelelnek, hogy a munkaerő foglalkoztatásának mértékét, vagyis a munkanélküliség változásainak tendenciáját nyomon lehessen követni. 6. táblázat A munkanélküliség alakulása7 3 A teljes Az elégtelenül munkanélküliek foglalkoztatottak száma % száma % 19347 4 83 807 — 1935 73 208 10,3 143 504 20,1 1936 48 828 6,6 100635 13,8 1937 34 566 4,6 79 540 10,7 1938 22206 3,0 71006 9,3 1939* 23 632 2,8 71929 8,6 * A megnagyobbodott országterületen. A táblázat adatai nyilvánvalóan a minimális munkanélküliséget mutatják, s csak azoknak a körére vonatkoznak, akik nyilván voltak tartva.75 Mégis jól kivehető a 72 Nagy Sándor: i. m. 123—124. 73 Perneczky Béla: A mezőgazdasági munkanélküliség. Magyar Gazdák Szemléje, 1941. 167. 74 Az 1934. évi adat: Magyar Statisztikai Szemle, 1938. 409. 75 A Magyar Gazdaságkutató Intézet 45. sz. helyzetjelentése (Bp. 1940. 112.) pl. 1935-re 22,4%-os, s még 1939-re is 14,0%-os munkanélküliséget jelez.
