Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 695 ben, 1932-ben és 1934-ben a család bevétele ennek kb. az 50%-a lehetett csupán,4 9 míg 1935—38 között mintegy 15—20%-kal több. A Tiszántúlon még északon a 20—50 kat. hold földdel rendelkező gazdaságok tiszta hozamairól nincsenek ilyen kiterjedt vizsgálatok. 1938-ból ismerjük a Tiszántúlon az ilyen gazdaságok tiszta hozamát, az a 20—30 kat. hold közötti gazdaságok esetében 1240—1860 P, a 30—50 kat. hold közötti gazdaságoknál 2160— 3600 P között volt. 1938 persze már egészen jó év volt, 1935-ben még 17,77 P, 1938-ban azonban már 58,66 P volt a vizsgált paraszti gazdaságok kat. holdankénti tiszta hozama az Alföldön, illetve a Tiszántúlon. Ez az összeg tehát némileg meghaladta a 30-as évek jó periódusának átlagjövedelmét is, míg a válság éveiben, 1932-ben és 1934-ben ráfizetésesek voltak a gazdaságok, s a többi évben is csak ennek az összegnek kb. 40%át tehette ki a tiszta hozam. Nagyjából hasonló a helyzet, ha ezeknél a gazdaságoknál is a mezőgazdasági jövedelmet vesszük figyelembe. Erről az 1930-as évekből a paraszti gazdaságok átlagát tekintve teljes sorozatunk van, míg a gazdaságok nagyságcsoportjai szerinti részletezésben csupán 1938-ból van adatunk. Nézzük először ezt az adatot. A Tiszántúlon 1938-ban egy kat. holdra számítva a mezőgazdasági jövedelem50 a 6—10 kat. hold közötti gazdaságokban 156,82 P a 10—30 kat. hold közötti gazdaságokban 110,63 P a 30—50 kat. hold közötti gazdaságokban 96,04 P az 50—100 kat. hold közötti gazdaságokban 57,77 P a 100—166 kat. hold közötti gazdaságokban 74,10 P volt. Vagyis 1938-ban a 20—30 kat. hold közötti gazdaságok jövedelme a Tiszántúlon 2212,60—3318,90 P, a 30—50 kat. hold közötti gazdaságok mezőgazdasági jövedelme pedig 2881,20-^802 P között mozgott. Ennél talán 1936-ban lehetett valamivel több a mezőgazdasági jövedelem ezekben a gazdaságokban, az 1930-as években azonban általában jóval kevesebb volt. Mint megállapítható, a mezőgazdasági jövedelem az üzemek átlagos nagyságának emelkedésével fajlagosan csökken, ami logikus is, hiszen minél nagyobb az üzem, annál nagyobb szerepet játszik benne az idegen munkaerő. Ezért a paraszti gazdaságok átlagos mezőgazdasági jövedelménél a családi gazdaságoknál nagyobb üzemekben mindig alacsonyabb a mezőgazdasági jövedelem. Ezt figyelembe véve a Tiszántúlon a nagyobb paraszti gazdaságok mezőgazdasági jövedelme az 1930-as évtized egészében ennél az összegnél legalább 40%-kal alacsonyabb lehetett. Az 1930-as évekből 8 évet figyelembe véve (kihagytuk az 1932-re vonatkozó adatot, ekkor a mezőgazdasági jövedelem is negatív volt, nemcsak a tiszta hozam!) az átlagos mezőgazdasági jövedelem, a paraszti gazdaságok egy kat. holdjára vetítve 53,59 P, ennél a 20—30 kat. hold közötti üzemekben — az 1938-as példa mintájára —jelentősen, mintegy 40%-kal, a 30—50 kat. hold földdel rendelkező üzemekben pedig kb. 20%-kal lehetett magasabb. így az 49 Erre utal Szalánczi is: i. m. 50 Sarkadi Kesztyűs Lajos: i. m. 498. 6*
