Századok – 1985
Tanulmányok - Gunst Péter: A parasztság jövedelmi viszonyai az 1920–30-as években III/677
PARASZTI JÖVEDELMEK AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN 679 szándék és lehetőség. Itt a cél elsősorban a kormányzat befolyásolása volt az agrárius irányzat érdekében.2 Nagyon nehéz helyzetben van tehát a történetíró, amikor az 1920—30-as évek paraszti jövedelmi viszonyait kívánja bemutatni. Összefoglaló áttekintés erről a témáról mindmáig nem készült. Amivel rendelkezünk, az pedig a korszak áramlatainak egyik vagy másik képviselőjétől vett, olyan munkákból kiragadott részletek, amelyek bizonyos cél érdekében készültek (akár a nagybirtokot védő, akár azt támadó munkákról legyen is szó), s így akarva-akaratlanul elfogultak. Ugyanakkor a helytörténeti, vagy az uradalomtörténeti vizsgálatok során nyert adatok időben rendszerint korlátozottak, s nincsenek megtisztítva a rárakódott járulékos elemektől. A korabeli közgazdasági irodalom nemzeti jövedelem-számításaira is nagyjából ugyanez mondható el. Nyilvánvalóan meghatározó szerepet játszott ebben is a szerzők politikai, társadalmi elkötelezettsége. Ezért az alapokról kiindulva kell felépíteni tudásunkat erről a fontos témáról. Nincs más lehetőségünk, mint a két irányból történő megközelítés, tudniillik a makroökonómiai és a mikroökonómiai elemzés, vagyis a közgazdasági vizsgálat a nemzeti jövedelem-számítások alapján, valamint a helytörténeti jellegű megközelítés. Bár a kettő egymásnak nem mond teljesen ellent, egybevetésük nélkül még sem közelíthetjük meg a valóságot. Kezdjük a makroökonómiai megközelítéssel. A különféle nemzeti jövedelemszámítások közül igazában egyik sem nyújt olyan adatsort, amelynek segítségével megközelíthetnénk a paraszti rétegek jövedelmi viszonyait. Alighanem csupán egyetlen kimondott életszínvonal-elemzés készült a két világháború közötti Magyarországon, Matolcsy Mátyás tollából.3 Ez az elemzés az 1930—31. gazdasági év adataira épül, s természetesen az 1930. évi népszámlálás alapján bontja fel a magyar társadalmat különböző csoportokra. Több helyreigazító tanulmány is napvilágot látott ugyan,4 de Matolcsy adatait érdemben nem módosították, s különösen nem azoknak a rétegeknek a jövedelmét illetően, amelyek a parasztság körébe sorolhatók. Ezért mi is alapul vehetjük Matolcsy eredményeit, bármennyire törékenyek is számításai. Számításai mellett szól az a körülmény is, hogy a korszak egyik legszínvonalasabb közgazdásza volt, aki több, az ország nemzeti jövedelméről szóló, Varga Istvánnal közösen írt munkának volt a társszerzője, s emellett a mezőgazdaság 2 Egy jellemző példa erre: Cserhát Sándor a műtrágyázás hazai gazdaságosságának elemzése során kiszámítja, hogy 1901-ben I mázsa búzáért mennyi műtrágyát lehet kapni. Amikor németországi példával veti egybe, ott a berlini tőzsdei árat vette alapul, míg a maevarorwági árarányokat a búza majori ára alapján számította ki. 3 Matolcsy Mátyás: Jövedelemeloszlás Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 1936. 271—287. Az ebben a tanulmányban alkalmazott számítások eredményeire épülnek (némileg korrigálva az időközben megjelent kritikák alapján) Matolcsy Mátyás: A magyarországi jövedelem- és adóteher megoszlás. Bp 1938. с. könyvének vonatkozó adatai is. (18—29. és 52.) * Neubauer Gyula: A magyar nemzeti jövedelem megoszlása. Közgazdasági Szemle, 1940. 317—360. Hein János: Magyarország nemzeti jövedelmének megoszlása. Uo. 1940. 720—743. 6*
