Századok – 1985
Tanulmányok - Bellér Béla: Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés (1927–1929) I/42
AZ OSZTRÁK - MAGYAR VISZONY 1927-1929 55 Az osztrák nemzeti tanács 1928. február 22-i ülésén, a költségvetési vita keretében foglalkozott újból Burgenlanddal. Seiler szociáldemokrata képviselő azt állította, hogy noha Burgenland már hét éve Ausztriához tartozik, itt még mindig nem állt helyre a rend. Felhívta a figyelmet a magyar restauráció lehetséges bázisaira, a magyar tőkére és nagybirtokra. A képviselő szerint a magyar tőke, bankok, takarékpénztárak kezdik magukat befészkelni Burgenlandba. Sürgősen szükség lenne egy tartományi jelzálogintézet felállítására és földreform végrehajtására, hiszen Burgenland 620000 kh-nyi területének negyede nagybirtokosok, mégpedig elsősorban magyar nagybirtokosok kezén van. Ilyenformán a terület minden ötödik holdja Magyarországnak adózik. Kifogásolta a képviselő azt is, hogy a burgenlandi vasutasok idegenek, vagyis magyarok, az iskolák pedig a magyarbarát egyházak kezében vannak, minthogy az osztrák népiskolai törvényt Burgenlandban még mindig nem hajtották végre.38 A magyar sajtó kárörömmel vegyes megelégedéssel fogadta az osztrák beismerést, a revízió újabb lehetőségeit fedezve fel a magyar tőke és nagybirtok terjeszkedésében. A Magyarság még a nemzeti tanács említett ülése előtt elkezdett példálódzni a máskülönben annyira megvetett csehekkel, akik szerinte azért kapták meg a békeszerződésben Alsó-Ausztria északi csücskét, mert ezt előre megszerezte nekik a cseh tőke. Valami hasonlót remélhetnek a magyarok is Burgenlandban — hitegette olvasóit a lap.3 9 Tehát ha a burgenlandi németség nem térne vissza önként, saját szívevágyából a magyar haza kebelére, majd visszahozza őt a magyar nagytőke és nagybirtok vonzása. A magyar revíziós propaganda mindamellett elsősorban Burgenland lakosságának Magyarországhoz való visszavágyódásával érvelt. Ezen a téren még a burgenlandi magyarok és németek közti elemi különbségtételt is elmulasztotta. Legföljebb annyit ismert el, hogy a burgenlandi nem magyar munkások — ácsok és kőművesek — Ausztriához húznak; korholta is őket elégszer a „nemzeti" szempontokat figyelembe nem vevő internacionalista magatartásuk miatt. Ezzel szemben teljesen magáénak érezte a falusi népet, a gazdákat, akik nemzeti különbség nélkül százszázalékig visszakívánkoznak az anyaországhoz.4 0 Ez a valóságtól elrugaszkodó, irredenta álomvilágban élő magyar propaganda természetesen lépten-nyomon ellentmondásokba botlott. Amikor a burgenlandi német lakosság szimpátiáiról cikkezett, nem tudta megmagyarázni, hogy ugyanakkor a nyugat-magyarországi németségnél miért erősödtek meg a német vonzások.4 1 37 Burgenland új tartományfőnöke: Schreiner Antal. Pesti Napló 1928. jan. 11. Működéséről Anton Schreiner: Vor- und Rückschau im Burgenland. Burgenländische Heimat VIII. 1928. 52. sz. 38 Burgenlandban magyar a tőke, a földbirtok és a vasút. Magyarság 1928. febr. 23. 39 Osztrák siralmak Nyugatmagyarország veszedelméről. Magyarság 1928. febr. 18. 40 Vrmánczy Nándor: „Burgenland." Pesti Hirlap 1928. jan. 27, 1—2. 41 Lévai Jenő: Veszélyes németesítő mozgalom a nyugati végeken. Magyarország 1928. jan. 22, 9.
