Századok – 1985
Történeti irodalom - Lukan Walter–Peyfuss Max Demeter: Ost- und Südosteuropa Sammlungen in Österreich (Ism.: Gunst Péter) II/580
580 TÖRTÉNETI IRODALOM például levéltári villanyóráról vagy levéltári székről is), másrészt az olvasónak az a benyomása, hogy maguk az adott értelmezések néha (pl. a kiadványkészítés vagy az ügyvitel kérdéseiben) inkább kodifikálni, mintsem csak értelmezni akarnak —jóllehet e szándék ellenére is érződik mögöttük a fogalomnak valójában a Lexikonba való felvétel által sem intézményesített (s többnyire nem is intézményesíthető) volta. Hiszen pl. az, hogy mit tekintsünk „kisebb" és mit „nagyobb" feldolgozásnak, vagy mi legyen a helytörténeti lexikon témája, bárhol, bármikor módosítható, vagy egyszerűen figyelembe sem vehető. A Lexikon messzebbről nézve tulajdonképpen egy kissé helytől és időtől független eszményi (ill. szerzőáltal eszményinek tekintett) tökéletes levéltárügy képét tükrözi, ennek működéséből vezeti le fogalmait. Ebben a levéltárügyben minden a helyén van, minden szabályszerűen történik, minden a Lexikonban foglalt tevékenységet (és a Lexikonban előírt ismérveknek megfelelően) elvégeznek, miközben minden fogalom és tevékenység egyúttal indokolja vagy kihívja, de létével mindenképpen erősíti, stabilizálja a másikat — ilyeténképpen normaként is szolgálva a levéltárügy további építése számára. Valójában azonban a kép egészében nem ennyire absztrakt és éppen ezért elemeinek összekapcsolódása sem annyira tökéletes. Egyrészt ui. (és érezhetően) a kép az Országos Levéltárban kialakult (vagy kialakítani szándékolt) konkrét gyakorlat absztrakciója másrészt a már említett törésvonal a sajátlag levéltári és a járulékos fogalmak között mindvégig érezhető. Ami e vonalon innen van, az helyenkénti bizonyos logikátlanságok, egyes kisebb-nagyobb ellentmondások kiküszöbölésével, illetve figyelmen kívül hagyásával a levéltár sajátlagos szférájába tartozó fogalmak minuciózus szétboncolásárval, szabatos, fegyelmezett magyarázatával, elemzésével hosszú időre tartósan mutat irányt, szolgáltat alapot a levéltárak sajátlag levéltári munkájához, szolgál vezetőül a kutatóknak a levéltári anyag jobb használatában, fogalmainak teljesebb értelmezésében — és szolgálhat (mint a kelet-középeurópai levéltári gondolkozás feltárására mutató kezdemény) igen tanulságos hozzájárulásként egy a levéltárat nemcsak terminológiailag, hanem egyfajta sajátos világképet szervező, illetve tükröző funkciójában is megközelítő kutatáshoz, ill. nemzetközi összefogáshoz. Azt azonban, ami e törésvonalon túl van, nem (illetve legalábbis ilyen részletességben és főleg szervesen nem) érezzük egy szakmailag ilyen igényes és színvonalas munkához tartozónak — nem igénye és még kevésbé színvonala, hanem egyszerűen tárgya miatt. Vörös Károly WALTER LU KAN—MAX DEMETER РЕ Y FUSS OST- UND SÜDOSTEUROPA-SAMMLUNGEN IN ÖSTERREICH Wien, 1982. Verlag für Geschichte und Politik. 98 I. KELET- ÉS DÉLKELET-EURÓPA-GYŰJTEMÉNYEK AUSZTRIÁBAN Nagyon jól forgatható, kitűnő segédkönyvet ad a kutatók kezébe a szerzőpáros, illetve az österreichisches Ost- und Südosteuropa-Institut ezzel a kötettel, s egyúttal könyvtártudományi szempontból is úttörő munkára vállalkoztak, legalábbis Közép- és Kelet-Európát illetően. A Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung 1976-ban bízta meg az osztrák Kelet- és Délkeleteurópa-lntézetet azzal, hogy dolgozza ki a kelet- és délkelet-európai dokumentációt. Ennek a munkának a során merült fel annak a szükségessége, hogy meghatározzák, mely osztrák könyvtárakban és intézetekben milyen Délkelet-, ill. Kelet-Európára vonatkozó könyv- és folyóiratanyag halmozódott fel. Ezzel azonban nemcsak az eredeti témájukra vonatkozó ismereteket nyertek, hanem egy katalógus elkészítésére is sor kerülhetett. Ez a katalógus 145 osztrák intézmény, könyvtár, egyetemi és kutatóintézet, különféle társulat stb. könyvállományának ismertetésére terjed ki, s igen jó lehetőséget ad a kelet-európai témák iránt érdeklődő kutatók számára ahhoz, hogy előzetesen érdemi módon informálódjanak arról, milyen könyvtári anyagot találhatnak az egyes könyvtárakban, s milyen segítséget várhatnak a könyvtáraktól munkájuk során. Az. elmúlt évek során végzett kutatómunka lehetőséget ad arra is, hogy megállapíthassuk: sok olyan könyvgyűjtemény található Ausztria területén, amelyek anyagának bevonására a kutatásba e katalógus megismerése nélkül még az osztrák viszonyokat jól ismerő magyar kutatók számára sem nyílna lehetőség.
