Századok – 1985
Történeti irodalom - A szocializmus útján. A népi demokratikus átalakulás és a szocializmus építésének kronológiája. 1944. szeptember–1980. április (Ism.: Sipos Levente) II/574
574 TÖRTÉNETI IRODALOM A SZOCIALIZMUS ÍJTJÁN A NÉPI DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS ÉS A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KRONOLÓGIÁJA. 1944 SZEPTEMBER—1980 ÁPRILIS Budapest, 1982. Akadémiai Kiadó, 719 o. Az MSZMP Párttörténeti Intézetének munkatársai összeállították a magyar munkásmozgalom egész történetének kronológiáját. A kezdetektől 1919-ig terjedő éveket végigkísérő kronológiai kötet 1979-ben jelent meg Új erők születése címmel, a két világháború közötti időszakot a Negyedszázados harc című, 1975-ben napvilágot látott kötet dolgozta fel. A felszabadulás utáni évtizedek eseményeit felsoroló kötet első kiadása már 1970-ben elhagyta a sajtót. Az első kiadás 1968 végéig követte nyomon a történteket, az új kiadás 1980 áprilisáig — tehát nem egyszerűen javított és a korábbi időhatárok között bővített kiadványról van szó, hanem ezen túlmenően egy terjedelmes új résszel kiegészített kötetről. A felszabadulás előtti évtizedeket feldolgozó kötetektől jellegében bizonyos mértékig eltér a harmadik kötet, amelyet Szabó Bálint szerkesztett Botos János és Vértes Róbert közreműködésével. Az előbbi kötetek — ha a nemzeti történetbe ágyazva is kifejezetten a munkásmozgalom eseményeit, adatait rögzítik, az utóbbi viszont kitágítva a látószöget szinte az egész nemzeti történelmet felöleli. Az 1944 és 1948 közötti résznél, a népi demokratikus forradalom éveinél világosan érzékelhető a munkásmozgalmi szempontú válogatás, a szocializmus építését felidéző résznél kevésbé. Ennek okait keresve főleg arra kell rámutatni, hogy a felszabadulás után alapvetően megváltoztak a munkásmozgalom működésének feltételei. A forradalmi munkásmozgalom cselekvésének szférái kitágultak, s egyre inkább döntő tényezője lett az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életének. A munkásosztály és pártja vezető szerepének az egész nemzet fejlődését meghatározó érvényesülése következtében a munkásmozgalom története és a nemzet története mind szorosabban — de nem elválaszthatatlanul — összefonódott. Ezért míg egyfelől helyeselhető, hogy a kötet összeállítói nem fogták fel szükkeblüen a munkásmozgalmi jelleget és a kronológiába illesztettek sok olyan eseményt, tényt, amely csak közvetve vagy még úgy sem tekinthető mozgalmi jellegűnek, másfelől felvethető, hogy talán többet meditálhattak volna azon, hogy a szocializmus építésének körülményei között hol válik, választható szét tematikailag a munkásmozgalom és a nemzet története. így pl. egyes diplomáciai és művelődéstörténeti események rovására még több kifejezetten párttörténeti, tömegszervezeti, tömegmozgalmi eseményt regisztrálhatott volna a kiadvány. Annál is inkább, mert az 1970-es években elkészült a Magyarország történeti kronológiája című kiadványsorozat, melynek 1982-ben ugyancsak az Akadémiai Kiadónál megjelent IV. kötete szintén a felszabadulás utáni évtizedeket taglalja. A két kötetet nem kívánjuk összehasonlítani. Mindenesetre tény, hogy A szocializmus útján rendkívül nagy anyagot ad közre: eseménynaptára kb. 6000 közlést tartalmaz, melyek valójában ennél is több eseményt, adatot foglalnak magukba. A majdnem 500 oldalnyi eseménynaptárt 170 oldalt kitevő adattár követi. A felszabadulás utáni emberöltő történésekben, küzdelmekben, eredményekben, tanulságokban páratlanul gazdag. Ezt visszaadni a maga teljességében különböző műfajú történeti müvek sorának feladata. A kronológia műfaji korlátainál fogva nem képes a kor sokoldalú megvilágítására, a történeti folyamatok bonyolult összefüggéseinek feltárására, az okok és okozatok elemzésére, szintetizáló következtetések levonására. Mégis, a kötetet végigolvasva, az események hátterének hiánya ellenére is érdekes kép alakul ki az olvasó előtt. Mintha a híres francia neoimpresszionista festő, Seurat pointillizmusával készített, pontok ezreiből kialakult képet néznénk. E kép részleteit tanulmányozva kétségtelen, hogy a politikatörténet volt a fő válogatási szempont. Az első bejegyzés az eseménynaptárba arról ad hírt, hogy 1944. szeptember 23-án a Vörös Hadsereg előretolt egységei Battonyánál átlépték a magyar határt; az utolsó arról, hogy 1980. április 4-én országszerte megünnepelték hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját. S közben nyomon követhetjük a felszabadulás folyamatát, a népi demokratikus forradalom legfontosabb eseményeit, a proletárdiktatúra első éveit, az 1956-os ellenforradalmi válságot, a konszolidációt, a szocializmus építésének sikeresebb évtizedeit.
