Századok – 1985
Történeti irodalom - Hitchins Keith: Studies on Rumanian National Consciousness (Ism.: Niederhauser Emil) II/571
573 TÖRTÉNETI IRODALOM A nemzetiségek további együttműködése a kongresszus után nemcsak a horvátok távolléte miatt nem valósult meg, hanem azért sem, mert a románok, szerbek és szlovákok egyaránt már a kongresszus szervezése idején sok vonatkozásban eltérő érdekeiket állították az előtérbe, nem a közös harcot a magyarosító kormánypolitikával. A következő csoport a román szocialisták politikáját tárgyalja a század első két évtizedében. Az első az MSZDP román szekciójának a munkáját elemzi, és úgy látja, a magyar szociáldemokrácia nem mutatott megértést a nemzetiségek követelései iránt, a nemzeti kérdést merev dogmatizmussal tárgyalta. „A román szocialisták és a Magyar Tanácsköztársaság" c. másik írás azt állapítja meg, hogy a román szociáldemokraták ugyan 1918—19 fordulóján haboztak, vajon a demokratikus magyar köztársaság vagy a királyi Románia mellé álljanak-e, végül azonban mégis a nemzeti megoldást választották, igaz, a román hadsereg intervencióját a Tanácsköztársaság ellen elítélték. Egy kisebb baloldali csoport és a hadifogságból hazaérkező román kommunisták ugyan részt vettek a Tanácsköztársaságban, de bírálták azt is a nemzetiségi törekvések meg nem értése miatt, s azért is, mert úgy vélték (és Hitchins is úgy véli), hogy a Tanácsköztársaság végső fokon mégis a régi Magyarország területi integritásának a megőrzésére törekedett. Hitchins nem érzéketlen a probléma iránt, hogy 1919-ben egy szocialista állam és egy burzsoá-földesúri állam közt kellett a román szocialistáknak és kommunistáknak választaniok, de ezt végeredményben másodrendűnek tekinti a nemzeti egység megteremtéséhez képest. Nagyon érdekes, és az eddig erősen a dolgok politikai oldala iránt érdeklődő kutatót egészen új oldalról mutatja be az utolsó csoport egyetlen tanulmánya, amely a Gátidireacímű, 1921—44 közt működő folyóirat és a körülötte csoportosuló kör nemzeti ideológiáját vizsgálja. A folyóirat része volt annak a két világháború közti román szellemi áramlatnak, amely az európai minták teljes átvételét igenlő elképzelésekkel szemben a román népi sajátosságok hangsúlyozásában találta meg a további szellemi útkeresés helyes irányát. Ennek már a világháború előtt voltak előzményei, még lorgánál is. A Gándirea különböző irányzatokat foglalt össze egyideig, vezetője Nichifor Crainic volt, aki szerkesztőként végül az Antonescu-rezsim kiszolgálójává tette a folyóiratot. De a korábbi szakaszokban hozzá képest baloldalibb gondolkodók is csatlakoztak és publikáltak a Gándireában, mint Lucián Blaga és a megint kissé mást jelentő Nac Ionescu. Míg Crainic jobboldaliságát az ortodox egyházzal való szoros kapcsolattal fonta össze, Blaga szinte már egy kereszténység előtti pogány népi ősforráshoz kívánt visszanyúlni a román nemzeti önarcúság megteremtése érdekében. Az utolsó tanulmány kivételével, amely már csak román vonatkozásokat tartalmaz, a többi mind olyan, amely a korszakok magyar kutatóit is érdekelheti, s nyelvi hozzáférhetőségük révén a kérdésekre vonatkozó román álláspont is részletesen megismerhető belőlük. Kár, hogy a szerző, aki egyébként igen korrektül tárgyalja a dolgokat, a román álláspontot minden esetben honorálja, de az esetleg eltérő vagy ellentétes magyar álláspontot rendszerint figyelmen kívül hagyja. Ez persze tárgyalásának objektivitását csak az összegező megítéléseknél befolyásolja, a részletek vonatkozásában mindig a forrásokból adódó megállapításokra jut. És végül is, román téma esetében a román források az elsőrendűen irányadók. Az ilyesfajta széljegyzetektől eltekintve nyugodtan mondhatjuk, hogy Keith Hitchins elmélyült, nagy anyagot megmozgató, magas tudományos szintről tanúskodó tanulmányai jól szolgálják a román történelem egyes kérdéseinek megértését, a korszak magyar szakemberei is nagy haszonnal forgathatják a könyvet. Érdemes volt őket így egy kötetben kiadni, hiszen nemcsak folyóiratokban, hanem gyűjteményes kötetekben is jelentek meg (a kötet végén pontos kimutatás található az eredeti lelőhelyekről), s ezek nem mindegyike férhető könnyen hozzá. Szépséghiba, hogy a Rómában nyomtatott könyvben a szokásosnál több sajtóhiba található. Niederhauser Emil
