Századok – 1985
Történeti irodalom - Hitchins Keith: Studies on Rumanian National Consciousness (Ism.: Niederhauser Emil) II/571
571 TÖRTÉNETI IRODALOM kutatási centrumokat veszi sorra, és hangsúlyozza tevékenységük szoros összefüggését a napi politikával. A. Sz. Milnyikov igen részletes beszámolót közöl az NSzK kelet-európai kutatásairól, utalva arra, hogy alapvetően ellenséges ideológiai beállítottságúak. A felsőoktatás 1970-ben történt átszervezése utáni helyzetet elemzi, sorra veszi az egyetemeket, szlavisztikai és kelet-európai tanszékeiket, a tanárokat, kutatási területüket, felsorolja a folyóiratokat. Arra is rámutat, hogy a Kelet-Európa fogalom itt is állandó vita tárgya, de a Szovjetunió európai területét beleértik. A tartalmas információt azzal zárja, hogy a régi revansizmus valamelyest csökkent, de még mindig sok az antikommunista hang, még a szlavisztika területén is (pl. Szolzsenyicin értékelésében). Je. L. Valeva az 1916-ban alapított párizsi egyetemi szlavisztikai intézet történetét mutatja be, beleértve a két világháború közt szláv országokban működő francia intézetekét is, hangsúllyal az intézet 1945 utáni tevékenységére és kiadványaira. J. Marvan és J. E. M. Clarke az 1971—80 közti ausztráliai szlavisztikai kutatások eredményeiről számolnak be, kitekintve az előzményekre az 1960-as évektől, a tanszékekről, publikációkról. A tanulmány végén közölt bibliográfia még az Ausztráliában szlavisztikai, elsősorban nyelvészeti munkákról írt ismertetéseket is felsorolja. O. B. Frolova az arab egyetemek, érdemben a kairói egyetem tevékenységét vázolja a szláv nyelvek tanulmányozása terén. A harmadik rész egyes kérdések historiográfiáját tárgyalja. A. Robek a cseh nép és a nemzeti kultúra újjászületés-kori fejlődését tárgyaló kutatásokat tekinti át, elsősorban a néprajziakat, amelyek a parasztság akkori szerepe miatt fontosak, de egyéb témákra is kitér, informatív jelleggel. V. Je. Guszev a csehszlovákiai folklór-kutatást és a folklorizmust, a különböző fesztiválokat ismerteti. W. Zeil részletes, minden fontos kiadványra kiterjedő beszámolót ad arról, mit írtak az NDK-ban az 1970-es években Oroszország és az orosz—német kapcsolatok 1917-ig terjedő történetéről. Sz. I. Bolsakov teljes egészében negatívan értékeli és elutasítja az USA-ban az 1970-es években megjelent munkákat, amelyek azt vizsgálják, milyen politikát folytatott az Egyesült Államok az európai szocialista országok vonatkozásában. Je. A. Helimszkij viszont igen elismerő, az egyes tudósok munkásságáig lemenő áttekintést ad az USA-ban folyó szláv összehasonlító nyelvtörténeti kutatásokról. N. A. Bogajeva voltaképpen Milnyikov tanulmányához kapcsolódik, mert azt vizsgálja, milyen intézmények foglalkoznak az NSzK-ban a balkáni országok történetével, irodalmával és művészettörténetével. Ennek során néhány szóban kitér a müncheni magyar intézet tevékenységére is, hiszen az ottani intézményi hálózatba, amely Délkelet-Európát tart számon, ez is beletartozik. A negyedik rész az eddigiekhez hasonló könyvek és egyéb munkák ismertetéseit közli, ezek ugyancsak sok hasznos információval szolgálnak. A Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézet kutatási profiljának megfelelően a történelem mellett, sőt sokszor előtte, a nyelvészet, irodalomtörténet, néprajz, művészettörténet is beletartozik az érdeklődési körbe. Ez a sokféle tudományágat egybehozó szemlélet, úgy véljük, nagyon is gyümölcsöző. Örvendetes az is, hogy ez a kötet szélesen értelmezi Kelet-Európát, s ennek megfelelően az orosz-szovjet tárgyú kutatásokra is kitér. Kívánatos, hogy minél több hasonló kötet jelenjen még meg. Természetesen nincs mód rá, hogy az információk bőségét akár csak halványan is reprodukáljuk ebben az ismertetésben, inkább csak a témákat kívántuk felvillantani és a megközelítés sokoldalúságát. A bőséges tárgyi információ mindenképpen hasznos. Niederhauser Emil KEITH HITCHINS STUDIES ON ROMANIAN NATIONAL CONSCIOUSNESS Pelham N. Y.—Montreal—Paris— Lugoj—Roma, 1983, Nagard Pub!., 259 I. TANULMÁNYOK A ROMÁN NEMZETI ÖNTUDATRÓL Az illinoisi egyetem professzora, Keith Hitchins már hosszú évek óta foglalkozik az erdélyi románság újkori történetével, könyve jelent meg az erdélyi román öntudat kialakulásáról 1780—1849 között, írt egy kitűnő §aguna-monográfiát is, és számos tanulmányt ebből a kérdéskörből. Ebben a kötetben 1964—79
