Századok – 1985

Tanulmányok - Orbán Sándor: A szocializmus építésének első fél évtizede (1948–1953) II/467

Orbán Sándor A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ FÉL ÉVTIZEDE (1948—1953)* A szocializmus építésének feladatait és ütemét kezdetben alapvetően a két munkáspárt egyesüléséből 1948 júniusában létrejött Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata határozta meg. A hazai munkásmozgalomnak a tőkés kizsákmányolás ellen, majd a hatalomért, illetve a hatalom birtokában a „kommunizmus felé" haladó szocialista társadalomért folytatott küzdelmét történeti perspektívában tárgyaló nagyívü program a közvetlenebb teendőket is megjelölte. így a politikában olyan alapelvek megvalósítását tűzte ki célul, mint a népi demokráciának „a népszuverenitáson alapuló demokratikus parlamentarizmusra" való építése, valamint az államgépezet és az igazságszolgáltatás gyökeres demokratizálása. S ugyanitt napirendre tűzte a pártok „laza koalíciójából" összeállt Függetlenségi Front megújítását olyképpen, hogy abban „nemcsak a demokratikus politikai pártoknak, hanem a magyar nép nagy társadalmi szervezeteinek... is méltó helyet kell biztosítani". A gazdaság területén mindenekelőtt a „dolgozó nép életszínvonala" és a „termelőerők fejlesztése" érdekében, a tőke további felszámolását, a tervgazdaság kiterjesztését (alkalmazva ezt a baráti országokkal való együttműködésre is) és olyan feladatok megoldását szorgalmazta, mint az ipar és közlekedés fejlesztésén belül a „nehézipar kiépítése", a „villamosenergia-termelés" növelése; a mezőgazdaságban egyfelől a „paraszti kisbirtokra épülő" technikai, gépi ellátás, másfelől a „falu beszerzési, értékesítő, termelő és egyéb szövetkezeteinek" fejlesztése. A gazdasági célkitűzések sorából természetesen nem hiányozhattak olyan további, csak látszólag részlet- — de később így vagy úgy nagyon is megkülönböztetett fontossággal rendelkező — feladatok sem, mint a munkanélküliség teljes felszámolása; az élősdiség kiküszöbölésével egyidejűleg a kisipar és a kiskereskedelem tervgazdaságba való bekapcsolása, valamint az olyan, egymással nagyon is kölcsönösségben ható tényezők, mint az állami költségvetési egyensúly, a pénz értékállósága, az olcsó államigazgatás és a progresszív adózás biztosítása. Míg a szociális követeléseket megfogalmazó programpontok az alapvető szociális vívmányokon túl lényegében a * Részlet a kétkötetes „Magyarország történelme" c. munka készülő új kiadásának utolsó fejezetéből.