Századok – 1985
Tanulmányok - Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége Magyarországon (1945–1956) II/423
A KATOLIKUS EGYHÁZ 1945—1956 KÖZÖTT 451 küzdelem viszont helyenként már kezdte túllépni a megengedett határokat, aminek a hatására a katolikus püspöki kar 1948 novemberében hűségnyilatkozatot tett a hercegprímás mellett.8 5 November végén viszont az M DP Központi Vezetőségének ülésén már Rákosi Mátyás is azt hangsúlyozta, hogy „ha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi... a magyar demokrácia stabilitásának a jele, hogy mit csinál azzal az emberrel..."86 1 948 karácsony másnapján a belügyi szervek hűtlenség és valutaüzérkedés gyanújával őrizetbe vették Mindszentyt. Majd 1949 február elején a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. VII. tc. megfelelő paragrafusára hivatkozva elítélték, s a népbíróság életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújtotta.87 A Demokrata Néppárt Mindszenty letartóztatásakor elhatárolta magát a hercegprímástól. A per kezdetekor viszont a párt vezetője, Barankovics István külföldre távozott, majd ezt követően, néhány nappal — 1949. február 4-én — a párt néhány tagból álló politikai tanácsa az országgyűlésen bejelentette a Demokrata Néppárt feloszlatását.8 8 Mindszenty vitathatatlanul rászolgált arra, hogy a közéletből eltávolítsák. Letartóztatása és jogos börtönbüntetése azonban felemás visszhangot váltott ki az ország közvéleményében. Voltak helységek pl. Szabolcs-Szatmár, Somogy és Veszprém megyében, ahol a római katolikus papok „szentbeszéd közben arra buzdították a hívőket, imádkozzanak azért, hogy az állam és egyház között békés megegyezés jöjjön létre," másutt, pl. Csongrád és Borsod megyében több településen is az M DP helyi vezetői arra akarták rávenni a plébánosokat, egyházközségi vezetőket, hogy a Mindszenty-ellenes nyilatkozatot „aláírásukkal hitelesítsék, amit a plébánosok rendszerint megtagadtak".89 De a törvényes felelősségre vonás túlhangsúlyozott nyilvánossága, az azt kísérő rádió- és sajtómegnyilatkozások túlzásai sem szolgálták egyértelműen a hazai és külföldi közvélemény meggyőzését az ítélet feltétlen megalapozottságáról. Az alkalmazott eljárási módszerekben ugyanakkor már felfedezhetők voltak a későbbi torzulások jelei is, ami sértette a hivők önérzetét. A kiélezett légkörben mind az állam, mind pedig az egyház vezetői követtek el hibákat, és — egyéb tényezők mellett — ez is hozzájárult ahhoz, hogy nehezen bontakozott ki egy olyan helyzet, amely lehetővé tette volna az állam és egyház viszonyának rendezését. A Mindszenty-pert követően a vatikáni állásfoglalások is negatív irányban befolyásolták a hazai katolikus egyház helyzetét.9 0 85 Új Ember 1948. november 9. 86 PI. Arch. Film. KV. 94. 87 A Mindszenty-bünügy okmányai Budapest. 1949. 88 Országgyűlési Napló V. k. 972. I. A Demokrata Néppárt önfeloszlatása után 1949 tavaszán a Keresztény Női Tábor is észrevétlenül „eltűnt" a politikai életből. A számottevő társadalmi bázist egyébként kezdettől fogva nélkülöző párt sorsában szerepet játszott Schlachta Margit tevékenysége és a katolikus klérus is. amely ekkor már végleg megvonta támogatását a párt vezetőjétől. "" Pl. Arch. 276. f. 89/41. ,0 Gergely Jenő: i. m. 273—275.
