Századok – 1985
Tanulmányok - Balogh Sándor: Népi demokratikus örökségünk (Parlamentáris és közvetlen demokrácia Magyarországon 1944–1948) II/385
NÉPI DEMOKRATIKUS ÖRÖKSÉGÜNK 405 mi feladatokat — a mezőgazdasági bérmunkások munkaközvetítését is beleértve sajátította volna ki, hanem a helyi közigazgatás funkcióit is. A kisgazdapárt a szóban forgó tervezetét 1946. márciusában nyújtotta át a többi koalíciós pártnak megvitatás céljából. A baloldali pártok nem helyezkedhettek eleve elutasító álláspontra a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Hiszen nem tudtak azzal olyan „ellenprogramot" szembeállítani, amely a parasztság napi érdekeit is összhangba hozta volna az ország újjáépítésének alapvető és a jövő szempontjából is érvényes célkitűzéseivel. így nem maradt más hátra, mint arra kényszeríteni a kisgazdapártot, hogy az általa javasolt érdekképviselet keretében létrehozandó kúriákban a szegény- és kisparasztságnak juttasson döntő súlyt, a munkaközvetítést pedig hagyja meg a földmunkás szakszervezet kezében. Ilyen változtatásokra azonban a kisgazdapárt vezetői nem mutattak komoly hajlandóságot. Sőt, a heteken-hónapokon át húzódó koalíciós viták eredménytelensége láttán arra az elhatározásra jutottak, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslatot — a koalíciós szabályokat és szokásokat mellőzve — önálló indítvány formájában terjesztik a nemzetgyűlés elé, és ott érvényesítik a meglevő többségüket. Ez 1946. augusztus 23-án valóban meg is történt.3 9 A törvényjavaslat letárgyalására, illetőleg elfogadására azonban mégsem került sor, mert a fegyverszüneti egyezmény idevonatkozó pontja kizárta az olyan törvényjavaslatok elfogadását, amelyek „korporativ" jellegüeknek voltak minősíthetők.40 Ezzel a kisgazdapárti törvényjavaslat lekerült a napirendről, de a tényleges megoldást e téren is csak az jelentette, illetőleg jelenthette volna, ha a baloldali pártoknak valóban sikerül olyan agrárprogramot kidolgozniok, amellyel maguk mellé állíthatják a parasztság többségét. 3. A nemzetgyűlés 1947. július 23-án módosította az érvényben levő választójogi törvényt, és megalkotta az 1947:XXII. tc-t az országgyűlési választásokról. Az új törvény szűkítette a választók és részben a választhatók körét is. Jelentősen növelte azoknak a szervezeteknek és egyesületeknek a számát, amelyeknek a választmányi tagjait kizárta a választójogból.4 1 Rajtuk kívül elveszítették szavazati jogukat azok is, akik rendőrhatósági őrizetben voltak, illetőleg felügyelet alatt álltak; akik 1945. október 31-ig nem tértek vissza Nyugatról; akik Németország valamelyik megszállási övezetébe való áttelepülésre voltak kötelezve; akiket politikai okokból B-listáztak; akiknek földjét jogerős határozattal elkobozták stb. A nem választhatók körét pedig a 39 Nemzetgyűlés Naplója. III. köt. 215. 40 A SZEB — Kovács Imrének az NPP Politikai Bizottsága 1946. október 1-i ülésén elhangzott tájékoztatása szerint — a törvényjavaslat korporációs jellegére hivatkozva, a fegyverszüneti egyezmény alapján emelt kifogást a kisgazdapárti törvényjavaslat újabb parlamenti tárgyalása ellen. (Pl Arch. 284. f. XIII. es.) 41 1947. év hatályos jogszabályai. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Budapest, 1948. 86.
