Századok – 1985
Tanulmányok - Balogh Sándor: Népi demokratikus örökségünk (Parlamentáris és közvetlen demokrácia Magyarországon 1944–1948) II/385
NÉPI DEMOKRATIKUS ÖRÖKSÉGÜNK 401 valamennyi magyarországi hívével, beleértve az ellenzéki pártokat is. így végül is — hosszas aggályoskodások és párton belüli viták után — a kisgazdapárti képviselőcsoport 1946. januári értekezletén a centrum a köztársaság megteremtése mellett foglalt állást. A törvényjavaslat kidolgozása során a kisgazdapárt elsősorban arra törekedett, hogy az elnöknek minél szélesebb jogköre legyen. Ezzel szemben a baloldali pártok lényegesen szűkíteni kívánták az elnök jogkörét, sőt azt is igyekeztek elérni, hogy az elnököt a nemzetgyűlés nyílt szavazással választhassa meg. A kisgazdapárt, tekintettel nemzetgyűlési többségére és arra, hogy az elnök előreláthatólag az ő soraiból kerül ki, engedett a baloldal követeléseinek. A nemzetgyűlésben egyetlen képviselő, Slachta Margit vállalkozott csupán arra, hogy az ülésen a királyságot nyíltan védelmébe vegye. 1946. január 31-én a nemzetgyűlés elnöke az 1946:1. törvénycikket „kihirdetettnek" nyilvánította, és ennek alapján másnap, február 1-én a nemzetgyűlés közfelkiáltással választotta meg Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé.2 4 Az 1946.1. tc. bevezetőjében deklarálta az állampolgári alapjogokat: „Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: a személyes szabadságjog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz; a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában. Ezektől a jogoktól egyetlen állampolgár sem fosztható meg törvényes eljárás nélkül, és e jogokat a magyar állam valamennyi polgárának minden irányú megkülönböztetés nélkül, a demokratikus államrend keretein belül, egyformán és egyenlő mértékben biztosítja."3 0 Az állampolgári alapjogok deklarálása összhangban volt a koalíciós pártok közös érdekeivel, sőt a különérdekeiket sem sértette. A köztársasági elnök jogkörét viszont a polgári demokratikus alkotmányokhoz képest is viszonylag szűkre szabta a törvény." így korlátozta az elnöknek a nemzetgyűlés feloszlatásával, a törvényeknek az „újabb megfontolás végett" való visszaküldésével, a miniszterelnök kinevezésével, a hadsereg feletti rendelkezésével stb. kapcsolatos jogait. Ugyanakkor az 1946:1. tc. újból megerősítette azt az elvet, hogy a népi demokratikus Magyarországon a nemzetgyűlés az állami szuverenitás kizárólagos képviselője. A baloldali pártoknak a köztársasági elnök jogkörének a szűkítésére irányuló törekvései nem abból a felfogásból fakadtak, hogy eleve és elvileg korlátozni szándékoztak volna a demokrácia vagy a demokratikus szabályok érvényesülését, hanem abból az időszerű politikai meggondolásból és érdekből, hogy egyszerűen nem engedhették meg 20 A nemzetgyűlés 1946. február 7-i ülésén — az időközben házelnökké választott — Varga Béla ismertette a köztársasági elnök leiratát az új kormány kinevezéséről. Majd ezt követően ismertette Nagy Ferenc miniszterelnök változatlan összetételű kormányának a programját. 30 Két év hatályos jogszabályai 1945—1946. 57. 31 Szabó Imre i. m. 600.
