Századok – 1985
Tanulmányok - Pálmány Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegeződése (1542–1848) I/3
28 PÁLMÁNY BÉLA szaporodó oszthatatlan tömegével mind több főúri nemzetség összpontosította a családi vagyont névleg egy személy kezébe. A fenti rangsor így bizonyos fokig csalóka, hiszen a teljes vagyontömeg alapján semmiképpen sem a váci püspökség a legnagyobb jövedelmek élvezője (beleértve Pest, Külső-Szolnok és Csongrád vármegyékből származó jövedelmeit is), hanem hg. Esterházy Miklós táborszernagy és diplomata (1756—1833). Európa-szerte mesebelinek számító vagyon — a Lajtán innen és túl 30 uradalom — haszonélvezője. Tipikus abszentista lévén, Bécsben vagy Párizsban élt, két kézzel szórta a pénzt — mindenekelőtt a művészetek szenvedélyes barátja lévén ő vásárolta össze az Esterházy-képgyüjtemény világhírű festményeit.2 7 Törvényszerű, hogy a csőd szélére került, bukását csak a hitbizomány jogi védőbástyái gátolták meg. Hasonlóképpen élt hg. Grassalkovich Antal is, aki a nagyapja által kíméletlen következetességgel szerzett gödöllői uradalom ura volt. Ennek a dominiumnak Pest-Pilis-Solt vármegyében 22 mezőváros és község, továbbá 25 praedium, Heves és Külső-Szolnok területén 25 helység, Nógrádban viszont csak Lőrinci, Szántó, Nem ti és néhány puszta képezte a tartozékát.2 8 A gazdálkodás gondjaival mit sem törődött, napjait Bécsben, Nápolyban vagy Párizsban múlatta, így a szükségszerű anyagi csőd őt sem kerülte el. A főnemeseknek azonban csak a leggazdagabbjai voltak abszentisták. A többség Magyarországon, uradalmában élt, és törődött a gazdaság jövedelmeinek növelésével is. Ilyen, konzervatív nézetű, meglehetősen zsugori, a birtokok gyarapítását mindenek fölé rendelő mágnás volt a szécsényi gr. Forgách József, akinek négy megyében öt uradalmat sikerült — családja távolabbi ágaival szemben, bonyolult örökösödési ügyek sikerre vitelével — biztosítani öt fia számára,2 9 vagy br. Hellenbach József (Endrefalva, 2331 Rft 55 d). Figyelemre méltó, hogy Nógrádban a birtokai után több, mint 2000 Rft subsidiumot fizető 16 földbirtokos közül 12 világi főrend, 2 egyházi nagybirtok (váci püspök és az esztergomi érsek) mellett 2 születése szerint köznemesi rendű személyt is találunk: Szent-Iványi Ferenc nyugalmazott országbírót (Ipolyvarbó — 3900 Rft) és Gyürky Pált (Kisterenye — 2289 Rft 30 d — a rangsorban 15.), de ők hivataluk után (Gyürky később krassói főispán lett) szintén főrendnek (baro ex officio) számítottak. Ami az összes — szám szerinti 1246 feudális kiváltságost illeti, ismét szembetűnő, hogy nagy többségük kifejezetten szerény vagyoni, jövedelmi viszonyok között élhetett, hiszen közülük 654 adózó (52,53%) éves jövedelmei hatoda után 20 Rft-nál kevesebbet fizetett, míg 100 Rft alatt 997 adózó járult a nemesi felkelés költségeihez — ez pedig 80,02%-os arány! Eme szerény jövedelműek között található mind a 39 protestáns prédikátor (7 és 48 Rft között mozgott hozzájárulásuk összege), a 48 11 Nagy Iván: i. m. III. к. 88—89. 1. Az Esterházy hercegi hitbizomány uradalmaira: Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata (1711—1848) (Bp. 1980.) 14—15. 28 Weltmann Imre: A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása . . . Bp. 1933. 17—18. 29 Forgách József gr. birtokszerző ügyeit összefoglalja: Pálmány Béla: A szécsényi Forgách uradalom gazdálkodása és népe ( 1767—1848) Bölcsészdoktori értekezés ( 1973). Kézirata megtalálható az ELTE ВТК Történettudományi Könyvtárban és a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum Adattárában (82—72) 7—16.
