Századok – 1985

Történeti irodalom - Konrad Helmut–Neugebauer Wolfgang: Arbeiterbewegung – Faschismus – Nationalbewusstsein (Ism.: Tihanyi József) I/270

270 TÖRTÉNETI IRODALOM 270 HELMUT KONRAD—WOLFGANG NEUGEBAUER ARBEITERBEWEGUNG — FASCHISMUS — NATIONALBEWUSSTSEIN Europaverlag, Wien — München — Zürich 1983. 492 oldal MUNKÁSMOZGALOM — FASIZMUS — NEMZETI TUDAT Az osztrák ellenállás levéltára Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes (DÖW) —, amelyet 1963. március 13-án, az Anschluss évfordulóján alapítottak, méltó módon emlékezett meg fennállásának 20. és alapítója születésének 60. évéről. Herbert Steiner 1923-ban született Bécsben. A nácik elől Angliába menekült, az ottani osztrák emigránsok körében tevékenykedett a náci Németország leveréséig. 1945. évi hazatérése után ő lett a Szabad Osztrák Ifjúság szövetségi titkára. Közben folytatta történelmi tanulmányait (a prágai Károly Egyetemen), majd 1963-ban titkára és tudományos vezetője lett a DÖW-nek, egy évvel később pedig egyik alapítója a munkásmozgalom-történészek linzi rendszeres nemzetközi tanácskozásainak is (Internationale Tagung der Historiker der Arbeiterbewegung), amely azóta széles körű elismerést vívott ki. Steiner sokat publikált a 19. és 20. századi munkásmozgalom történetéből, az osztrák ellenállás számos ismeretlen dokumentumát hozta nyilvánosságra. Olyan emberek sorsát ismertette, akik a szabad Ausztriáért haltak meg. Nagyszabású és szívós szervezőmunkával elérte, hogy a DÖW Ausztriában jelentős tudományos kutatási központtá alakult, és sok ifjú tudósnak nyújtott kedvező lehetőségeket a közelmúlt történetének feltárásához. A DÖW időszakos kiadványának („Mitteilungen") 1983. évi különszámában így vallott: „Számomra a jelen és a jövő különösen fontosnak tűnt: a történelmi és politikai okok és a »Zeit ohne Gnade« szörnyű következményeinek kutatása, és elsősorban a fiatal emberek számára való bemutatása miatt." Valóban, a DÖW 20 éves működése — napjaink osztrák szélsőjobboldala tevékenységének tudományos eszközökkel történő leleplezése — kitűnő példája annak, hogyan lehet egy nemrégen letűnt súlyos korszakkal foglalkozó levéltári munkát nagyon is aktuálissá tenni. Ebben van Steinernek talán a legnagyobb érdeme. A 20. évfordulón és 60. születésnapján, 1983-ban átadta az intézmény vezetését Wolfgang Neugebauernak, neveltjének és e kötet egyik szerkesztőjének, de továbbra is aktívan tevékenykedik, mint egyetemi tanár, mint publikációk szerzője, mint recenzens — és végre többet tud foglalkozni régi kedves témájával is: 1848-cal. Az ünnepi kiadvány 37 szerzőjének legtöbbje osztrák történész, a korszak mindmegannyi kiváló kutatója. A külföldi (francia, jugoszláv, NDK-beli, nyugatnémet, olasz, svájci, szovjet) szerzők között magyar is van: Jemnitz János. Átfogó témaköröket — több tanulmányból álló fejezeteket — ölel fel a kötet. (A munkásmozgalom története; Fasizmus; Ellenállás; Emigráció; Nemzeti öntudat — kisebbségek — a múlt leküzdése; stb.) „A munkásmozgalom története" című fejezet hat tanulmánya közül három foglalkozik a két világháború közötti időszak munkásmozgalmával: Enzo Collotti olasz történész „A weimari szociáldemokráciáról: az osztrák szociáldemokraták kritikai észrevételei Otto Leichter példája nyomán", Hans Hautmann, a linzi egyetem docense „Az osztrák munkások válasza a Kapp-puccsra 1920 márciusában", Jemnitz János „Rónai Zoltán magyar nyelvű ismertetései a nemzetközi munkásmozgalomról és a világpolitikáról (1920—1937)". — Anton Pelinka, az innsbrucki egyetem professzora „A katolikus munkásifjúság fejlődése és szerepe Ausztriában", Olga Velicko szovjet történész „Az osztrák munkásmozgalom tanulmányozásáról a Szovjetunióban", Josef Weidenholzer linzi docens „Az 1848-as forradalom szociális eszménye" címmel adtak áttekintést témáikról. Kiemelendő Collotti professzornak, a modenai egyetem tanárának tanulmánya, amely a német és osztrák szociáldemokrata pártokat hasonlítja össze Otto Leichter osztrák baloldali szociáldemokrata vezető elméleti munkássága bemutatásán keresztül. Mint a szerző megállapítja, mind ez ideig hiányzik egy átfogó vizsgálat az 1918 és az 1933, ill. 1934. közötti időszak Ausztriája, Németországa szociáldemokrata pártjainak kapcsolatairól. Részletesen elemzi Leichter írását („A demokratikus szocializmus vége? Nyílt beszéd a német tanulságokról"), amelyben az 1932 júliusi poroszországi események kapcsán — amikor az