Századok – 1985
Történeti irodalom - Kanyar József: „Múzsáknak szentelt kies tartomány”. Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből (XVIII–XX. század) (Ism.: T. Mérey Klára) I/253
TÖRTÉNETI IRODALOM 255 megjelentetett Magyarországnak leírása c. munkája Somogy megyét bemutató részével kapcsolatosan. Ezt a Kanyar József által lektori véleménynek nevezett - jelentést 1798-ban a megye közgyűlése tárgyalta meg. Ez az irat plasztikusan mutatja bc a müveit kortárs kívánalmait egy megyei ismertetőben foglaltakkal szemben. Ez a vélemény ezért már önmagában is művelődéstörténeti érték! A negyedik témakör Xantus Jánosnak, a somogyi születésű természettudósnak életútját tekinti át születésétől, sőt: szüleitől (apja gr. Széchényi Ferenc somogyi birtokos és főispán uradalmi ügyésze volt!), gyermekkori elindulásától kezdve, a szabadságharc utáni amerikai emigrációján keresztül egészen a Nemzeti Múzeum igazgatói székébe történt emelkedéséig. A szerző utal Csokonya és vidéke népművelési hagyományaira is, az ott 1867-ban létesített népművelési egylet működésére, e vidék művelődéstörténeti értékeire, amelyeket a Xantus Jánosról elnevezett iskola 10. évfordulója kapcsán tárt fel és mondott el — ünnepi beszéd keretében — 1968 októberében. Az ötödik témacsoport a reformkori Somogy megye levéltárrendezési pályázatára beérkezett iratokat ismerteti, s ezzel egyben az akkori levéltár anyagának gazdagságáról és a korabeli iratrendezési rendszerről is jó áttekintést ad. A hatodik témacsoport a délbalatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakait mutatja be közel 50 oldalon. Ez a tanulmány a Levéltári Évkönyv 1978-ban megjelent 9. kötetében szereplő értekezés újraközlése. A szerző a 17. századtól kiséri nyomon a Balaton parti fürdőzést, majd a kapitalizmus során kialakult fürdőkultúra történetét tekinti át. Foglalkozik a fürdőegyesületekkel, bemutatja a balatoni idegenforgalom alakulását, jól szerkesztett táblázatokkal támasztva alá megállapításait. Külön fejezetet szentel a szocializmus kori fürdőkultúra áttekintésének, s tanulmánya végén 10 pontban foglalja össze a tó körüli tennivalókat. A hetedik témacsoportban a szerző Somogy megye könyvtárának történetét tekintette át 1816-tól 1950-ig. Ez a tanulmány, amely 1959-ben íródott, ebben a kötetben kerül először közlésre, és igen sok érdekes művelődéstörténeti adalékkal szolgál, amellett hogy jó intézménytörténeti összefoglalást ad. Ugyancsak elsőként kerül közlésre ebben a kötetben a Somssich család levéltárának és könyvtárának pusztulását bemutató közlemény, amely egyben a második világháború somogyi pusztításaira is felhívja a figyelmet. (A Kossuth-kutatók számára nagy értéket jelent a 267. lapon található, Somssich Pálnak dedikált és 1884-ben datált Kossuth kép.) Ali. fejezet zárótémája „A szocialista somogyi levéltárügy évtizedeiből (1950—1982." Ennek az igen érdekesen megírt és a kortársi visszaemlékezéssel, tehát a tanúságtevő hiteles mondanivalójával átitatott fejezetnek egyetlen hibája, hogy lemaradt a végéről a jegyzetapparátus, noha a jegyzetek száma mindenütt szerepel. A kötet III. fejezete „Dunántúl művelődéstörténetéből" összefoglaló címen ahhoz a „Középiskola és középfokú oktatás a Dunántúlon a 18—19. században" c. témához kapcsolódott, amely az évenként megrendezésre kerülő Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion (Mogersdorf) egyik kőszegi ülésének témája volt. A szerzőnek ott elhangzott előadása kibővített és átdolgozott formában először a Levéltári Évkönyv 8. és 10. köteteiben jelent meg, majd kibővítve és véglegesítve e munkában kerül egységes egészként az olvasó elé, több értékes táblázattal és a téma bibliográfiáját is áttekintő összegezéssel. E tanulmánykötet a szerző eddigi életművének egyik igen fontos ágát, ahogyan ő irta: „a népemből nemzetté váló fajtám művelődéstörténetére vonatkozó" kutatásait foglalja össze, szép emléket állítva ezzel az azóta e témából akadémiai doktori fokozatot nyert szerző szülőföldjének, Somogy megyének. T. Mérey Klára
