Századok – 1985
Dokumentumok - Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942/43 telén I/152
220 DOKUMENTUMOK. ellen összeesküvők, lázadók és rendbontók ellen. De ez a megtorlás is csak a magyarság szelleme és a magyar törvény értelme és parancsa szerint történjék, a bűnös egyének ellen. A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja magát. Másfelől pedig a megtorlás alkalmazásánál a felsőbbrendű politikai értelemnek és a felsőbb állami érdekeknek is érvényesülnie kellene. Ezeknek a szempontoknak mértékét nyilván nem ütik meg a középiskolás serdületlen diákfiúk és diáklányok ellen hozott tömeges és korukhoz mérten túlságosan súlyos ítéletek. A jóvátétel első lépése volna tehát Deák Ferenc, Kállay Béni és Teleki Pál nemzetiségi szemléletének és politikájának maradéktalan visszaállítása a Délvidéken. A második lépés: a megbolygatott jogrend teljes és hiánytalan visszaállítása. Bácskában megítélésünk szerint az alkotmányos jogrend legsúlyosabb hiányossága: egyfelől a polgári és katonai hatáskörök máig szóló tisztázatlansága, illetőleg összezavarodása, még a katonai közigazgatás idejéből, másfelől bizonyos katonai intézményeknek — elsősorban az úgynevezett kémelhárító osztálynak — ma már időszerűtlenné vált túlméretezett hatásköre és tevékenysége. A polgári közigazgatás immár másfél éve átvette a Délvidék ügyeinek vitelét a megszállás idejében beiktatott katonai közigazgatástól, de a katonai közigazgatás bizonyos csökevényei máig fennmaradtak, és a polgári közigazgatás már e csökevények miatt sem válhatott igazán teljessé ez ideig. Nyilvánvaló, hogy ezek a jelenségek nagyban fokozzák a bácskai jogbizonytalanságot, melyet sürgősen meg kellene szüntetni. A harmadik lépés volna: a szerb lakosság legsúlyosabb nemzetiségi sérelmeinek orvoslása. Mostanáig érvényben maradtak e rendkívül exponált területen a régen lebontott katonai közigazgatás egykori tényezőinek, így főképpen az újvidéki volt varosparancsnoknak,11 6 különböző alkotmányellenes és törvénytelen, egy felsőbbrendű nemzetiségi politikával össze nem egyeztethető rendelkezései. Ilyenek: 1. A Matica szerb irodalmi és közművelődési egyesületnek, melyet 1825-ben Budán alapítottak, s egyik teljesítménye, hogy lefordíttatta szerb nyelvre a magyar remekírókat Petőfitől Madáchig — bezáratása, vagyonának zár alá vétele; 2. az újvidéki szerb tanítói konviktus bezáratása; 3. a szerb földművesek szövetkezetének feloszlatása; 4. az újvidéki görögkeleti szerb püspökség 200 év óta egyhuzamban birtokolt vagyonának és javadalmainak zár alá vétele; 5. a görögkeleti szerb kolostorok zár alá vétele, a szerzetesek elűzése. Egyéb hasonló értelmetlen és a nemzetiségi békére romboló hatású túlkapások felsorolását most mellőzve, hangsúlyozni szeretnénk, mennyire komoly magyar érdek szól amellett, hogy ezek a részben egyházjogi és magánjogi természetű, részben művelődéspolitikai hibák és túlkapások mielőbb orvosoltassanak. Ha valahol, hát ezen a kényes délvidéki talajon kellene a magyar szellem és hagyomány, a magyar államszervező és államvezető. érzék felsőbbségét megbizonyítani és érvényesíteni. 116 Bajor Ferenc tábornok.
