Századok – 1985
Dokumentumok - Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942/43 telén I/152
DOKUMENTUMOK. 221 Ehhez azonban múlhatatlanul szükséges, hogy mindazok a közigazgatási kisebbnagyobb tényezők, akik nem ütik meg a Bácska pacifikálásához kellő szellemi és erkölcsi mértéket, haladéktalanul kicseréltessenek. S általában ez intézkedések nyomán visszatérjen minden rendű és rangú, fajtájú és felekezetű állampolgárunk lelkébe az a tudat, hogy a magyar állam törvénye és gondoskodása mindenkinek szól, s még a mai meglazult erkölcsi eresztékű világban is mindenkinek biztos védelmet nyújt. A szentistváni alapítású keresztény magyar jogállamnak éppen ezekben az időkben kellene leginkább a közép-európai zűrzavar hullámaiból Araráthegyként kimagasodnia. Negyedik lépés volna a jóvátétel és belső kiengesztelődés felé: a bűnösen elpusztítottak hátramaradt családtagjainak a magyar törvények szerint való erkölcsi és anyagi kártalanítása, melyet az ügy szomorú tömegjellegénél és polgárháborús tüneteinél fogva kétségtelenül a magyar államnak kell átvállalnia. A magyar társadalomnak azonban önállóan is meg kellene mozdulnia, mintegy a magyar nép szívének, hogy túl az állami jóvátételi kötelezettségeken, bizonyítsa a magyar lélek nemes emberszeretetét, mely nem vár a törvény igazságtevésére sem, hanem önként vállal részt a lelkek megbékítésének müvéből. Nem alamizsnaosztogatásra gondolunk, hiszen az csak megsértené amúgy is nagyon megpróbált szerb honfitársainkat, hanem szerves és intézményes, lélekből fakadó segítő munkára, főleg özvegyek, kifosztottak egzisztenciális felkarolására, árvák neveltetésére. Megítélésünk szerint e munka megindítása és irányítása, lebonyolítása elsősorban a keresztény egyházak vezetőire hárulna. III. A zsidókérdés Nem kívánunk az emlékirat során elvi fejtegetésekbe bocsátkozni a zsidókérdésről, csupán azt jegyezzük meg, hogy nemzetünknek éppen legmagyarabb és legőszintébben, legbensőségesebben keresztény elemei, szellemének, erkölcsiségének legjellegzetesebb képviselői tudták és tudhatták magukat legkevésbé azonosítani azokkal, az alkotmányos állampolgári egyenjogúságot, a kereszténység tanulságait félretevő törvényalkotásokkal, az első és második zsidótörvénnyel, az új honvédelmi törvénnyel, melyek az utóbbi évek során jogilag rendezték hazánkban a zsidókérdést. Ezek ma mégis érvényes törvények, bár meggyőződésünk szerint létrejöttükhöz nagyobb részben járult hozzá bizonyos világnézeti tömeghisztéria és a szélsőségek nyomása, mintsem nemzetünk századokon át híres politikai belátása. A végrehajtásnak azonban különböző módjai és módszerei adódnak. Lehet ezeket a törvényeket emberséges és keresztényi lelkülettel és inkább enyhitő, mint szigorító célzattal végrehajtani, de lehet a végrehajtásban túl is licitálni. Kérni szeretnénk Főméltóságodat, hogy ebben az enyhítő irányban vesse latba minden tekintélyét és hatalmát. A mi nemzetünk évezredes ittléte folyamán nemegyszer megmutatta, hogy a lelkétől idegen törvények kegyetlenségeit lelkéből lelkezett