Századok – 1985
Dokumentumok - Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942/43 telén I/152
186 DOKUMENTUMOK. E pillanatban két belső kérdés eddigi megoldása, illetve megoldatlansága nyugtalanítja főképpen a legjobb magyarok lelkiismeretét. Egyik: a zsablyai és újvidéki bűnösen lefolytatott „razziák" s egyéb törvénytelen kilengések nyomán támadt társadalmi és nemzetiségi bizonytalanság és feszültség a Bácskában. Másik: a zsidókérdésnek a két zsidótörvényen és a honvédelmi törvényeken40 messze túlmenő, valójában e törvények intencióival is összeegyeztethetetlen kezelése s ennek során gyakran istentelen és embertelen módszerek alkalmazása a végrehajtásban. Úgy érezzük, a magyar nemzet legszentebb hagyományainak, alkotmányunk alapvető elveinek, a magyarság keresztény és emberséges szellemének, államunk szentistváni eszméjének, mondhatnánk a magyar történelmi lelkiismeretnek nevében kell szót emelnünk e kérdésekben Főméltóságod előtt. I. A bácskai tűzfészek eloltása A miniszterelnök úr még a nyár folyamán képviselőházi és felsőházi interpellációkra adott válaszaiban a legilletékesebb helyről elismerte, hogy ez év januárjának folyamán a zsablyai, titeli járásokban és Újvidéken bizonyos karhatalmi razziák során sok ártatlan ember pusztult el, s megígérte, hogy a bűnösök a magyar törvények szerint el fogják nyerni büntetésüket. Nem szeretnénk ez ügyben a puszta megtorlásra tenni a hangsúlyt. Noha nyilvánvaló, hogy a legtermészetesebb kiindulópontja a bácskai dolgok rendezésének mégiscsak a törvényes megtorlás volna. De ennél is nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az elpusztultak családtagjai számára biztosítandó törvényes és társadalmi jóvátételnek, kártalanításnak, valamint az alkotmányos jogrend teljes és hiánytalan helyreállításának a Délvidéken. A bűnösök megbüntetésén túl — melynek átmeneti nehézségeit elismerjük, de elmaradásában végzetes veszedelmet látunk — a jóvátétel és a jogrend helyreállítása feladatát több körülmény teszi szemünkben rendkívül fontossá és egyre sürgetőbbé. A mi szentistváni államunk önmagának is, de nemzetünk jó lelkiismeretének is tartozik azzal, hogy minden vonatkozásban kiköszörülje ezt a súlyos erkölcsi csorbát. Éspedig a maga szabad kezdeményezéséből, idejében. De kifelé való tekintélyünk is megköveteli ezt, hiszen nyilvánvaló, ellenségeink megsokszorozva és eltorzítva fogják ellenünk kihasználni, bármi nemzetközi fórum, vagy békét tárgyaló kongresszus előtt, a magyar részről elkövetett hibákat. Ám józanul számolnunk kell a háború olyan fordulatával is, melynek során a magyar uralom a Délvidéken újból védekezésre szorul. S akkor az ottani magyarság, elsősorban a határra frissen letelepített bukovinai székelyek és 40 Valójában három zsidótörvényről s két honvédelmi törvénynek a zsidó munkaszolgálatra vonatkozó rendelkezéseiről van szó.
