Századok – 1985
Dokumentumok - Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942/43 telén I/152
DOKUMENTUMOK. 187 vitézek,4 1 iszonyú árát fizethetik meg annak a mulasztásnak, hogy a magyar államhatalom és társadalom idejében nem bélyegezte — törvényes megtorlással, jóvátétellel, és az alkotmányos jogrend hiánytalan helyreállításával — ezeket a törvénytipró embertelen kilengéseket azzá, ami valójában: egyesek, néhány elvetemült ember magánakciójává. Ezt a valóságnak megfelelő megvilágítását a dolognak az egész világ megértené, nemcsak a barát, hanem a becsületes ellenfél is. Hiszen a mai rettenetes erkölcsi elvaduitság tobzódásai közepette, a keresztényellenes lélekmérgezéssel támasztott lelki járványok idején, nem az a csoda, hogy a nemes magyar nemzet uralma alatt is történtek ilyen polgárháborús kilengések, hanem hogy azt idejében sikerült elfojtani az alkotmányos magyar kormány és a becsületes magyar közvélemény együttes erőfeszítésével. Ennek a valóságnak azonban formát és nyomatékot kell adnunk, ha azt akarjuk, hogy ne a magyar nemzet fejére szálljon az ódium és bűnhődés, egyesek, kevesek bűncselekményeiért. De igen fontos magyar érdek az is, hogy a közelgő válságos időkben ne ellenségesen álljanak egymással szemben olyan népek, melyek valójában nem gyűlölik egymást, sőt lelkük mélyén él az a megérzés, hogy egymás mellett volna helyük az új Közép-Európa szerves fölépítésének nagy munkájában. Végül szóvá kell tennünk a magyar ügy megítélése tekintetében az Amerikai Egyesült Államok közvéleményében éppen a zsablyai és újvidéki események visszhangjaként bekövetkezett szomorú változást is. Nem zárkózhatunk el ama fölismerés elől, hogy az Egyesült Államok, bárhogy végződjék is az új világháború, mindenképpen nagy szerepet fognak vinni a világ újjáépítése körül. Nem lehet tehát közömbös számunkra, hogyan ítélik meg nemzetünket és országunkat Amerikában, ahol egyébként majdnem egymilliónyi magyar él, általános megbecsülésben és teljes szabadságban. Az Egyesült Államok sajtója a zsablyai és újvidéki eseményekről a világsajtóba került, sokszorosan eltúlzott és eltorzított híradások nyomán, rendkívül heves és kíméletlen támadó hadjáratot rendezett volt Magyarország ellen, s nem kímélte annak során Főméltóságod magas személyét sem. A New York Times diktálta az iramot azzal a vezérszólammal, hogy ami Újvidéken történt, az sokkal súlyosabb beszámítás alá esik még az állítólagos lengyelországi és oroszországi atrocitásoknál is. Mert emezek — írta az amerikai lap — olyan területen történtek, melyeket véres harc árán szereztek meg a németek, katonai megszállás alá került ellenséges országokban történtek, míg Újvidék s általában az évezredes magyar állam kereteibe visszatért Bácska olyan szerves része Magyarországnak, akár Budapest és környéke. A kilengések tehát magyar állampolgárok ellen s nem is a visszacsatolást követő katonai uralom alatt történtek, hanem a már régen azelőtt bevezetett polgári közigazgatás idején, amikor tehát már szó sem lehetett hadijogról, ezért semmiképpen sem lehet mentségük bármi, a rendes igazságszolgáltatáson kívül történő úgynevezett retorzióknak. Ezeket a sajtótámadá-41 481 magyar család (mintegy 2300 fő) kapott a Délvidéken vitézi telket. Szétszórt tanyai települések voltak ezek.
