Századok – 1985
Dokumentumok - Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942/43 telén I/152
DOKUMENTUMOK 157 Zubkovics püspököt, Popovits képviselőt. A megbeszélés során azonban a szerbek igen tartózkodóan viselkedtek, Rassay pedig k ül önféle kifogás okaLe melt a s jc&rinlc részint nem elég tapintatos, részint hiányos memorandum iránt, s olyan határozatot fogadtatott el a jelenlévőkkel, hogy a már 25 aláírással ellátott memorandum helyett egy újat, jobbat kell szerkeszteni. Az ügy érdekében Bajcsy-Zsilinszky legyűrte elkeseredettségét és csalódottságát, s újra munkához látott. Nem tudott ugyan egyetérteni Rassay óvatos körülményeskedésével, sem pedig azzal az elgondolásával, hogy valamiféle magyar—szerb baráti társaság munkálkodjék a sebek begyógyításán egy kifejezetten magyar jóvátétel helyett, de azt akceptálta, és be is iktatta a memorandumnak a zsidókérdéssel foglalkozó részébe, hogy a zsidókat vissza kell venni a magyar hadseregbe. A 2. magyar hadsereg 1943. január 12—13-i doni katasztrófájáról érkező megdöbbentő hírek hatására azonban, amelyek belső zavargásoktól való félelmet is keltettek, egyre többen vélekedtek úgy az akció résztvevői közül, hogy ilyen körülmények közt a memorandum tervét teljesen el kellene ejteni, vagy legalábbis félre kellene tenni. Bajcsy-Zsilinszky ellenkező véleményen volt: a bekövetkezett katasztrófában csak eggyel több okot, mégpedig nagyon nyomós okot látott arra, hogy ragaszkodjék a memorandumhoz, s ne engedjen azoknak a törekvéseknek, amelyek érdemben gyengítenék annak határozottságát az állapotok kendőzetlen feltárásában és a teendők megkövetelésében. Memoranduma szerkezetét annyiban módosította, hogy első fejezetként beiktatott az így már hármas tagolásúvá lett szövegbe egy olyan részt, amely a doni katasztrófát is számításba véve, célul tűzi a magyar honvédhaderő mielőbbi hazahozatalát a szovjet frontról és kizárólag önvédelmi célú felhasználását a Kárpátok vonalán — ami egyet jelent Bajcsy-Zsilinszkynél a még vissza nem csatolt területek, mindenekelőtt Dél-Erdély birtokbavételével. A memorandum hangvételén nem változtatott, s bár az inkriminált szadizmus szót most már teljesen mellőzte, „eleddig ismeretlen szennyes szenvedélyek" megnyilvánulásáról, „bestiális ösztönök és hajlamok" érvényesüléséről írt, s „a kegyetlenkedő hajlamúak" eltávolítását követelte. Rassay január 23-án közölte, hogy mivel Bajcsy-Zsilinszky új tervezete is „nagyjában az eredeti szöveget tartalmazza", mégpedig ugyanabban a „fanatikus" szellemben, amellyel szemben már kifejtette aggályait, nemjrja alá a memorand umot; a jelenlegi körülményeket egyébkérit is alkalmatlannak tartja a memorandum-akcióra. Bajcsy-Zsilinszky viszont január 28-án véglegesítette a szöveget, és elzárkózott további módosítási kívánságok elől. Zichy még februárban is kihagyásokat javasolt, nem tudván magát a memorandummal teljes mértékben azonosítani; Barcza György is annak csak „egyes gondolatait, valamint kívánságait" osztotta teljesen. Bajcsy-Zsilinszky újra megkezdte az aláírások gyűjtését. A csak másolatokban fennmaradt ezen memorandum (36. sz. dok.) egyik, egyébként elején csonka példányán (Párttörténeti Intézet Archívuma, 658. f. 5/237) 22 aláíró neve található gépírással, ám gyakorta torzult formában, ami az eltűnt vagy lappangó eredeti példány autográf aláírásai hibás kiolvasásának következménye lehet. A korábbi aláírók közül 17-en
