Századok – 1985
Dokumentumok - Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942/43 telén I/152
156 DOKUMENTUMOK. kereken szadizmusról beszél, és korrupciót emleget, s bár Bajcsy-Zsilinszky — fájó szívvel — kész volt e nagyon is helytálló, igazolható, részben a kormány oldaláról is így minősített tényekre utaló kifejezéseken enyhíteni — (az átdolgozott szövegben a szadizmus szó már csak egyszer fordul elő) —, eleve arra törekedtek, hogy katolikus közéleti férfiak (Szekfű Gyula, Barankovics István stb.) közreműködésével egy politikailag tartózkodóbb memorandumot szerkesszenek, s ahhoz szerezzenek olyan nagy tekintélyű aláírókat (Kodály Zoltán, Szent-Györgyi Albert s hasonlók), akik nem politikusok. Bajcsy-Zsilinszky egyáltalán nem féltékenykedett erre a társadalmi akcióra, hanem úgy tekintett , mint az ellenzéki törvényhozók politikai memorandumakciójának fontos kiegészítését, s ilyen értelemben tájékoztatta Eckhardt Tibort is, a Kisgazdapárt Amerikába távozott vezérét, aki ott dolgozott — a Bárdossy-kormány által magyar állampolgárságától megfosztva — az országnak a német-csatlósság ódiumától való tehermentesítésén. S bár egyre nyilvánvalóbb lett Bajcsy-Zsilinszky számára, hogy a hercegprímás aligha fogja vezetni a politikai memorandumot átnyújtó deputációt, reménykedett abban, hogy legalább Apor püspök tagja lesz. A győri püspök 1943. január 8-án kelt levele azonban tudatta vele, hogy a hercegprímás nem engedélyezte püspökei számára a politikai memorandum aláírását s a karitatív társadalmi akciót meghaladó politikai akcióban való részvételt. 1943. január 5-én kezdődött meg a tényleges aláírás-gyűjtés az ellenzéki törvényhozók memorandumára, miután többen (pl. Gratz, Tildy) erre már korábban kijelentették készségüket. Ezen a napon tartotta értekezletét a Kisgazdapárt, amelynek minden jelenlévő képviselő tagja aláírta a memorandumot. Január 7-én csatlakozott az aláírókhoz Zichy János gróf, a Kereszténypárt vezére. A felsőház ellenzéki tagjainak aláírásait Pallavicini a Nemzeti Kaszinóban gyűjtögette. Január 12-ig 25 aláírás gyűlt be: 16 képviselő (a Kisgazdapárt részéről Tildy Zoltán, Bajcsy-Zsilinszky Endre, B. Szabó István, Csorba János, G. Váczi Lajos, Horváth Zoltán, Nagy Ferenc, Révész László, Szentiványi Lajos, Varga Béla, Vásáry István, a Kereszténypárt részéről Zichy János gróf és Makray Lajos, a Polgári Szabadságpárt részéről Gratz Gusztáv és Apponyi György gróf, a Meskó-párt részéről Szemere Béla), és 9 felsőházi tag (Esterházy János gróf, Huszár Aladár, Odescalchi Károl y herceg, Pálffy Géza gróf, Pallavicini Alfonz őrgróf, Pallavicini György őrgróf, Serényi László gróf, Sigray Antal gróf, Szüllő Géza) saját kezű aláírása található a memorandumon. Bajcsy-Zsilinszky még további aláírásokat is remélt. Különös fontosságot tulajdonított az akció minden résztvevője Rassay aláírásának, amely még mindig hiányzott, jóllehet a vezetése alatt álló párt más képviselő tagjai már aláírták a memorandumot. Az elképzelés az volt, hogy azt a három pártvezető: Tildy (Kisgazdapárt), Rassay (Polgári Szabadságpárt) és Zichy (Kereszténypárt), és — ha Apor nem teheti — legalább egy felsőházi tag, Sigray, vigye a kormányzóhoz. Az egész akció szempontjából igen fontosnak ígérkezett az 1943. január 12-én gróf Károlyi Józsefné lakásán tartott megbeszélés, amelyre Bajcsy-Zsilinszky meghívta a politikai memorandum-akcióban és a karitatív társadalmi akció megszervezésében érdekelt főbb személyeket, valamint szerb részről Csirics püspököt,
