Századok – 1985
Folyóiratszemle - Jaworski Rudolf: Nemzet és gazdaság mint a kelet-közép-európai történelem problémája a 19. században és a 20. század elején V/VI 1387
FOLYÓIRATSZEMLE 1387 Az áruházak a tömegtermelés révén elérték azt, hogy a nők olyan árucikkekhez jutottak, amelyek korábban elérhetetlenek voltak, a vevők a bizsuk, műszőrmék, műselymek, az olcsó parfümök megvásárlásával a gazdaság illúzióját kapták. Az egyes árukat a hirdetések révén olyan üzenetekkel, képzettársításokkal ruházták fel, amelyekkel valójában nem rendelkeztek. A divatot is az áruházak tették az emberek széles tömegei számára elérhetővé, de hozzájárultak egy bálványteremtő kultúra létrejöttéhez is. A szolgáltatás a fogyasztási kultúra kialakulásával párhuzamosan jelent meg. Sok áruház már 1895-ben vásárlói számára ingyenes gyermekmegőrzést biztosított, később a vevőket szórakoztató zenekarok lettek népszerűek. A nagyobb áruházak könyvtárral és orvosi rendelővel rendelkeztek. A szolgáltatások utópikus szerepet is betöltöttek, mégpedig annak révén, hogy mindenki jólétével és boldogságával törődtek: a hangsúly az egyéni boldogságon volt, noha ezt kizárólag intézményi keretek biztosíthatták. A fogyasztói világ elemei — a fantasztikus belső és külső terek, a divat, a szolgáltatások, az áruk keltette izgalom — képesek voltak befolyásolni, sőt megváltoztatni a személyiséget és a nemi viselkedést. Az áruházak egyfelől elmélyítették a nemek közötti különbséget, mert itt minden a nőiesség képzetét keltette; jó ideig a férfiaknak külön bejárata, külön lépcsője, sőt külön áruháza is volt. Másrészt csökkentették a nemek közötti különbséget azáltal, hogy az 1890-es évektől kezdve egyre több nő állt munkába, s noha a vezető pozíciókat általában a férfiak töltötték be, a nők az áruházi hierarchia minden pontján megtalálhatóak voltak. A fogyasztói világ így a nők egy kisebbségének függetlenséget adott, de azokra az asszonyokra is hatott, akik mint vevők töltöttek hosszabb-rövidebb időt az áruházakban. A vásárlás már 1840-től kezdve női feladattá vált, a polgárháború után azonban a bevásárlást végző nők száma jelentősen megnövekedett. Kezdetben a vásárlás jelentéktelen epizód volt a női életben, de a századfordulóra fontos társadalmi tényezővé vált. A kirakatok látványa gyakran felfokozta a nők vágyait, s ez sok esetben áruházi tolvajlásba vitte őket. A bíróságon is megszaporodtak azoknak a nőknek az esetei, akik többet vásároltak, mint anyagi erejük megengedte, A vásárlás ilyesfajta veszélyeinek minden nő ki volt téve, de mint sok nagyvárosi hölgy korabeli naplója bizonyítja, a felsőbb középosztály tagjait inkább elkápráztatta, sem mint félrevezette. A fogyasztói kultúra és intézményei nemcsak világibbá és nyilvánosabbá tették a női életet, hanem mélyen megalapozták a női nem fogyasztáson nyugvó új individualizmusát. Az az elképzelés, hogy a nőkkel mint egyedi érdekkel és vágyakkal bíró lényekkel kell foglalkozni, valamint a fogyasztási szolgáltatások mind-mind odavezettek, hogy az asszonyok úgy véljék, őket kell kiszolgálni, nem pedig nekik kell másokat. Az amerikai feministák I. világháború előtti elképzeléseit is meghatározta a fogyasztási kultúra. A női szavazati jogért harcoló Woman Voter с. folyóiratban is hirdették magukat áruházak, ők ugyanakkor felhasználták az áruházi kirakatok lehetőségeit, a Suffrage Party színeivel propagálták nézeteiket. A női szavazati jogért harcoló feministák legtöbbjének kapcsolata volt a kereskedelmi körökkel. Ennek példája Edna Faber feminista regényírónő — apja is kereskedő volt —, aki lelkesedett a fogyasztói világért, de tudta élesen bírálni is. A fogyasztói világ megváltoztatta és felbomlasztotta a hagyományos nőképet. Az eddigi fontos tulajdonságok — alávetettség, passzivitás, vallásosság, befeléfordulás, szexuális tisztaság — helyett újrafogalmazták a női szerepet, olyan egyedi tulajdonságokkal felruházva, amelyek korábban kizárólag csak a férfiakat illette meg. (The Journal of American History 71. köt. 1984/2. 319—342.) В В RUDOLF JAWORSK1 NEMZET ÉS GAZDASÁG MINT A KELET-KÖZÉPEURÓPAI TÖRTÉNELEM PROBLÉMÁJA A 19. SZÁZADBAN ÉS A 20. SZÁZAD ELEJÉN Jaworski tanulmánya a nacionalizmusokat vizsgáló modern történelmi kutatás részeként a nemzeti, nemzetiségi kérdés problematikáját olyan összefüggésben interpretálja, mely annak viszonyulását a nyelvhez, valláshoz, államhoz a társadalmi változások folyamatában láttatja. Kelet-Közép-Európát Német-
