Századok – 1985
Történeti irodalom - Tanulmányok Baranya megye és Pécs város legújabb kori történetéből (1941–1950) (Ism.: Szüts Emil) V/VI 1383
TÖRTÉNETI IRODALOM 1385 és ebben az irányban kisugárzás is jellemezte, részt vállalt azok megoldásában". Kovács András közlése (Pécs kulturális élete a helyi sajtó tükrében, 1944—1948) jól illusztrálta a fentieket. Ravasz János dolgozata (A Pécsi Tudományegyetem működése a felszabadulást követő években) rendkívül figyelemre méltó. Egy több évtizedes munkával készült nagy egyetemtörténeti monográfia parányi része (a monográfia kéziratát a Pécsi Egyetemi Könyvtárban és a Baranya megyei Levéltárban őrzik), amelyből az olvasó a korszak bemutatásán túl képet kaphat arról is, mekkora értéket jelenthet ez a jelenleg elfekvő munka. Rajczy Péler (Baranya megye és Pécs tanügyi szervezete a felszabadulástól az iskolák államosításáig 1944—1948) az eseményeket átélt személy szubjektív benyomásaitól nem mentes dolgozata ösztönzője lehet a problémakör elmélyültebb feltárásának. Erdödi Gyula (A felszabadulás utáni népművelés tartalmi és módszertani kérdései Pécsett és Baranyában) a népművelés itteni kezdeteinek tömör bemutatására szorítkozva, függelékként közli a Pécsett 1945 augusztusában tartott iskolán kívüli népművelési értekezlet jegyzőkönyvét, mint érdekes kortörténeti dokumentumot. Nagy József Mihály (A Pécsi Batsányi Irodalmi Társaság működése) és Nádor Tamás (Pécs város jelentős zenei eseményei, 1944—1948) adatgazdag közleményei zárják a fejezetet. A Függelék első része történeti kronológia, melynek alapjait a Baranya megyei pártarchívum korábban elhunyt vezetője, Szabados Józsefné vetette meg, s a jelenlegi formáját Vargha Dezső alakította ki (Baranyai-pécsi eseménynaptár a német megszállástól a két munkáspárt egyesüléséig 1944—1948). Ezt követi a helyi archontológiai kutatás kezdeti eredményeit összefoglaló rész, majd egy válogatott bibliográfia Baranya és Pécs történetéről, Kerekes Imre és Szakács Sándor összeállításában, amely lényegében a kötetben közölt tanulmányok témaköréhez csoportosítva sorolja fel az 1983-ig megjelent fontosabb helytörténeti munkákat. A kötet kezelését nagymértékben megkönnyíti a név- és helynév-mutató. Mint az elmondottakból kitűnik, egy nagyon sokszínű, hibáktól ugyan nem mentes, de sok új értéket tartalmazó s a jövő kutatási feladataira a figyelmet ráirányító hasznos munkáról van szó, amelyhez Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára írt előszót. Szüts Emil \
