Századok – 1985
Történeti irodalom - Tanulmányok Baranya megye és Pécs város legújabb kori történetéből (1941–1950) (Ism.: Szüts Emil) V/VI 1383
TÖRTÉNETI IRODALOM 1383 dójáért (az eredeti érték elismeréséért) küzdve. A valorizáció történetének tragikuma abban rejlett, hogy ez a polgári jogilag teljesen helytálló követelés a korabeli Németországban sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt teljesíthető. Legfőbb ellenzője maga az állam volt, hiszen az államkötvények jegyzői éppen az államnak nyújtottak hitelt. A hiteltartozások eredeti értékének elismerése az amúgy is hiánnyal küszködő költségvetést még deficitesebbé tette volna, s nemcsak gazdaságilag, de politikailag is lehetetlen helyzetbe hozta volna a kormányt. A weimari köztársasággal szemben egyébként is ellenségesen viselkedő nagyiparosok és nagybirtokosok (maguk is a valorizálatlan hitelek haszonélvezői) ugyanis minden erejükkel a márkakövetelések újraértékelése ellen küzdöttek. A márka stabilizációja után is ez maradt az egyik legfontosabb politikai kérdés. Valorizációért küzdő jobboldali pártok alakultak, s támogatta ezt a követelést az egyház is, amely a legnagyobb értékpapír tulajdonosok közé tartozott. Felvették programjukba a 100%-os valorizációt a szélsőjobboldali völkisch és nacionalista pártok is, s ezzel igen sok középosztálybeli választót nyertek meg maguknak. Ezt a gondolatmenetet folytatja Thomas Childers tanulmánya is, mely lezárja a kötetet. Politikailag rombolóbb volt a stabilizáció az inflációnál, írja. Az egymást követő deflációs intézkedések, a hitelmegszorítások, a nagyarányú munkás-és hivatalnok-elbocsátások, végül a valorizáció kérdésének megoldatlansága, mind hozzájárultak a német társadalom konzervatív gondolkodású részének politikai átstruktúrálódásához, a szélsőjobboldalhoz, a nemzeti szocializmushoz való sodródásához. Ez azonban nem közvetlenül az infláció, ill. stabilizáció következménye volt, a változásokat a nagy világgazdasági válság tette visszafordíthatatlanná. Nagy érdeklődéssel várjuk a Volkswagen Alapítvány újabb, tervezett köteteit, különösen azokat, amelyek Európa többi országára is kiterjesztik a kutatás körét, hiszen a húszas évek első felében Közép-Kelet-Európa számos országa nagy méreteket öltő inflációt élt meg. Pogány Agnes TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS LEGÚJABB KORI TÖRTÉNETÉBŐL (1941—1950) Szerkesztette: Vargha Dezső Kiadja a Baranya Megyei Tanács Apparátusi KISZ-Bizottsága Pécs, 1984. 348 o. Baranya megye és Pécs város felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából — az MSZMP és a KISZ megyei bizottsága, valamint a megyei Tanács támogatásával, a megyei levéltár és könyvtár közreműködésével — ismét értékes kötettel gazdagodott a Baranya és Pécs felszabadulásához kapcsolódó eddigi helytörténeti munkák köre. Az előzmények a Baranya megyei Levéltár fiatal munkatársai — lelkes KISZ fiatalok — 1982. november 29-i felszabadulási tudományos emléküléséhez nyúlnak vissza, amelyen a megye és a város helytörténeti kutatóinak bevonásával számot adtak idevágó kutatásaik legújabb eredményeiről. Az akkor elhangzott előadások továbbfejlesztett, kiegészített anyagát, illetve az azóta elért új kutatási eredményeket foglalja magában e tanulmánygyűjtemény, amely a felszabadulást közvetlenül megelőző időszak eseményeivel, a felszabadulás tényeivel, s az azt követő fejlődéssel foglalkozik. A benne közölt helytörténeti tanulmányok számos új eredményt hoznak, amelyek segíthetnek a még nem ritka fehér foltok eltüntetésében. A tanulmányok egy része minden bizonnyal arra is alkalmas, hogy érdemlegesen hozzájáruljon a tárgyalt problematika országos vizsgálatához, s ezzel jelentőségében túlnő a megye keretein. Tematikájában rendkívül széles ívű a kötet, szinte alig van lényeges történeti probléma, amit ne érintene valamelyik közlemény. A kötetnek ez egyik nagy érdeme, de ebben rejlik gyöngeségének forrása is. Terjedelmükben, mélységükben, minőségükben jelentősen eltérő tanulmányok, közlemények foglalnak helyet egymás mellett a kötetben, amely négy fejezetből és függelékből áll. 20'
