Századok – 1985
Történeti irodalom - A magyar polgári átalakulás kérdései (Ism.: Mazsu János) V/VI 1371
TÖRTÉNETI IRODALOM 1371 is bizonytalanná lett, hogy a demokratizmus felé nyitó liberalizmus tartalmilag kész-e, harci modora megfelelő-e a társadalom, és a gazdaság valóban demokratikus átrendezése követelményeinek teljesítésére? A demokraták azonban csak eszmeileg távolodtak el Kossuthtól, a gyakorlatban változatlanul kitartottak mellette. Ebből következően — állapítja meg Varga János—, az adott történelmi pillanatban az a Kossuth lehetett az összekötő liberalizmus és demokratizmus között, aki ugyan nem jutott el a forradalmi demokratizmus maradéktalan vállalásáig, de — néhány társával együtt — több lépéssel előbb volt liberális táborának zöménél. Talán kitűnt a jelzettekből, hogy Varga János műve főként eszmetörténeti szempontból gyarapítja eddigi ismereteinket anélkül, hogy ezek az új eredmények csökkentenék kutató tevékenységének eddigi termékeiben is érvényesülő kimagasló érdemeit, amelyeket gazdag új anyag feltárása és annak elmélyült, kritikus, sokoldalúan árnyalt elemzése révén eddig is magáéinak tudhatott és amelyek e művét is megilletik. Mérei Gyula A MAGYAR POLGÁRI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI — TANULMÁNYOK SZABAD GYÖRGY 60. SZÜLETÉSNAPJÁRA — Szerkesztette: Dénes Iván Zoltán, Gergely András, Pajkossy Gábor Budapest, 1984. ELTE Bölcsészettudományi Kara, 480 1 Nemes hagyományokat elevenít fel ez a szerény külsejű tanulmánykötet. Tanítványainak egy csoportja köszönti vele Szabad Györgyöt, akinek történetírói munkássága, tanári tevékenysége ' meghatározó jelentőségű volt a tanulmányírók pályakezdésére vagy akár kutatói munkájuk alakulásának , egészére. A kötet szerkesztői négy nagy tematikus csoportba osztották be a magyar polgári átalakulás kérdéseivel foglalkozó húsz írást. Az első csoportba a változó, átalakuló társadalom problémaköreit vizsgáló tanulmányok kerültek, míg a következő három csoport tanulmányai többségében politika- és eszmetörténeti jellegűek. Mind a tanulmánycsoportokon belül, mind az utolsó három témaegység sorrendjének kialakításában a szerkesztők a kronológiai elvet érvényesítették. A változó társadalom témakör első tanulmányában J. Újváry Zsuzsa (Kassa polgárságának etnikaipolitikai változásai a 16. század közepétől a 17. század első harmadáig) a különböző célból készült népességösszeírások, a városkönyvek és személyes iratok felhasználásával elemzi a kassai teljes jogú polgárok — az ún. „fekete község" — létszámának, valamint etnikai összetételének változási folyamatát. A communitas- és szenátuslisták alapján pedig nem csupán a kassai politikai vezetőréteg — az ún. „fehér község" — előbbi szempontok szerinti vizsgálatát végzi el, hanem fényt derít arra is, hogyan működött a városi politikai vezetés hierarchikus intézményi mechanizmusa s ezen belül a személyi változások folyamata. A tanulmány második rétegében a szerző arra a kérdésre keres választ, hogy a polgárság etnikai — és tágabb körben: gazdasági tevékenységbéli, valamint vallási-kulturális és mentális — változásai hogyan függtek össze politikai arculatának átalakulásával, azzal az úttal, amelyet a Habsburg-hű német telepes város ( 1526) tett meg a Bocskai mellé állt lázadó városig (1604). A tanulmány eredményei szerint a kassai polgárság etnikai összetételét, szociális-politikai arculatát meghatározó tényezők a közel évszázadnyi időszakban a következők voltak: a közvetítő kereskedelemben betöltött szerep és lehetőségek, a központi hatalom hullámzásai, a betelepedés jellege és irányai, valamint a 16. század végén felerősödő rekatolizáció és a városban uralkodóvá vált protestantizmus között feszülő ellentét. A széles forrásbázison végzett szakszerű elemzéseire támaszkodó tanulmányíró értékelése hiteles: „A kassai németség számára a bihari nagyúr felkelése nem nemzetiségi kérdés volt . .. sem származása, sem
