Századok – 1985

Közlemények - Balázs Sándor: Jászi Oszkár és a „Revista Vremii” V/VI 1195

JÁSZI OSZKÁR ÉS A „REVISTA VREMII" 1223 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a húszas évek elején keringtek olyan nézetek is, amelyek megfordították a kanti egymásutániságot. Terveket szőttek, amelyek előbb egy igazságos nemzetközi rend megteremtését szorgalmazták, bízva abban, hogy ennek következtében utólag az országokon belüli problémák is megoldódnak. A páneurópai mozgalom kibontakozásának kezdetén vagyunk, ekkor születik R. N. Coudenhove-Kalergi sokat vitatott terve, amely egy összeurópai összefogás következményének képzeli el az országos méretű gondok eltüntetését. Jászi itt szó szerint nem viszonyul ezekhez a páneurópai képzelgésekhez (egyébként a mozgalom kiterebélyesedésének idején már nem is tartózkodott Európában), az RV viszont expressis verbis állást foglal az országokat egybemosó, az „európai állampolgárság" délibábját lebegtető páneurópai koncepcióval szemben, mégpedig — akár így is mondhatjuk — Jászi szellemében. Emil Riegler30

például nem tartja olyannyira egységesnek Európát, hogy ez a szuverén államiság feladását lehetővé tenné, A. Corteanu3

1

fő kifogása pedig az, hogy Coudenhove-Kalergi és követői nem veszik figyelembe az európai népek történelmi fejlődését, hagyományait, így tehát marad az áttételesen Kanthoz kötődő távlat igenlése: az egymás barátságát kereső szomszédos országok előbb határaikon belül bontakoztassák ki a demokratikus szabadságjogokat, s ennek az „erkölcsi parancsnak" kell kiáramlania az egymást megértő államközi viszonyokra. Lényegében uganebben a gondolatkörben mozgott a más terminológiát használó S. Çerbescu is,32

aki elég szkeptikusan viszonyult a dunai összefogás lehetőségéhez, ugyanis szerinte sajnos nem a ráció (kantiánus fogalomhasználatban a „mit kell tenni"-nek az értelmi szintre emelkedése) vezérli az embereket, hanem a szenvedély. Az „építkezésnek" tehát — még ha ezt így nem is mondja ki — egészen belülről, az emberből kell elindulnia, az indulatokat kellene megfékezni, hogy ez ésszerű cselekvés szabadon kibontakozhassék. * Jászi baráti látogatása az RV szerkesztőségében, mint kiderült, eszmetisztázó véleménycserére nyújtott alkalmat. Ezt követte a kapcsolat utolsó felvonása: a Bécsbe visszatérő Jászit Gafencu megkérte, számoljon be az RV-ben romániai élményeiről. Jászi ennek örömmel tett eleget, s a lap közölte a következő, ugyancsak levél formájában megírt cikkét:33 30

E. Riegler: Pan-Europa. Injurul unei „utopii". [Páneurópa. Egy „utópia" körül.] RV 1924. márc. 9. 3. sz. 20. 31

A. Corteanu: Confedera(ia Dunäreanä. [A Dunai Konföderáció.] Az Institutul Social-ban elhangzott előadás. RV 1924. ápr. 20. 5. sz. 5—8. 32

5. Çerbescu: Discu(iileîn jurul unei utopii. [Viták egy utópia körül.] RV 1923. jûl. 1.11/12 sz. 13— 14. 33

Rv. 1923. szept. 23. 13. sz. 1—2. 10*