Századok – 1985
Közlemények - Balázs Sándor: Jászi Oszkár és a „Revista Vremii” V/VI 1195
JÁSZI OSZKÁR ÉS A „REVISTA VREMII" 1197 amelyek nem rendelkeztek elegendő gazdasági eszközzel. A termelési eszközök aránytalan elosztását kifogásolta tehát, s ennek a bajnak az orvoslását várta. Az angol tervet — Lloyd George-ról van szó — fenntartással fogadta, félt attól, hogy valamiféle gyarmatosítás vagy restauráció kerekedjék ki belőle. Szerinte nincs szükség kívülről jövő átszervezésre, maga Közép-Európa is el tudja végezni ezt, ha tiszteletben tart egy alapelvet: a nemzetek szabadságát. Az érvelés összhangban van Jászinak még a háború alatt kifejtett elképzeléseivel. Különösképpen jelentős Çerbescu végső következtetése, az, hogy a nemzetek szabadságának biztosítása sine qua non feltétele minden Közép-Európából kiinduló átszervezési tervnek. Jászi ezt a nemzettöredékekre vonatkozóan is hangsúlyozta, az ő gondolatrendjében az országokon belüli viszonyok demokratikus rendezése, a nemzeti kisebbségek egyenjogúsítása nélkül el sem lehet kezdeni a tárgyalásokat valamiféle új külső kapcsolatteremtésről. Első levele éppen ezért ezzel az előfeltétellel, a középeurópai nemzetiségi kérdés helyzetével foglalkozik.4 I. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS KÖZÉP-EURÓPÁBAN Életbevágó szükséglet az új dunai államok számára, hogy szerencsés módon megoldják a kisebbségi kérdést Jelentősége tekintetében előre nem sejtett politikai válság állandósul az egész világon. Ennek okát — ezt az angol államférfiak is nyíltan elismerik — a középeurópai helyzetben kell keresni. Itt van a betegség góca. A szétesés folyamata innen terjedhet és mélyülhet el, vagy itt kell gyökerestül kitépni. Nemcsak Európa, hanem az egész civilizált világ sorsa Németország és a Duna menti államok aggasztó helyzetétől függ. Míg azonban a német kérdés konszolidálódott5 — még ha egyelőre nem is valamilyen kielégítő megegyezés és határozat révén, de mégis napról napra jobban a szolidaritás ama szempontjából, mely a győztesek és legyőzöttek érdekeit összekapcsolja —, ugyanezt nem mondhatjuk el a dunai népek problémájáról. De csak kevesen tudják felfogni e kérdés teljes fontosságát, s még kevesebben vannak olyanok, akik megértik a Duna menti népek között fennálló szerves kapcsolatok alapvető jelentőségét. A német kérdés és a dunai országok problémája közötti különbség Bármilyen változatosak legyenek is a német „Reich" problémái a vereség és a békeszerződések után, legtöbbjüket mégis egyetlen fejezetben foglalhatjuk össze, amelynek címe „A békeszerződések végrehajtása" lehetne. E problémák tehát 4 RV 1922. márc. 12. 10. sz. 1—2. 5 Az eredeti szövegbe értelemzavaró sajtóhiba csúszott. Az értelemszerűen „consolidatä" [konszolidálódott] szó helyett „consideratä" [vélt] kifejezés került.
