Századok – 1985
Közlemények - Balázs Sándor: Jászi Oszkár és a „Revista Vremii” V/VI 1195
1196 BALÁZS SÁNDOR neves személyekből olyan munkatársi gárdát összehoznia, amely a fenti programnak eleget is tudott tenni. A lap azonban mindössze 1924-ig működött. Már első cikkei fölkelthették Jászi figyelmét, hiszen a Duna-medencei népek összefogására ösztönöztek. 1922-ben Jászi felvette a kapcsolatot a folyóirat szerkesztőségével, levél formájában cikket írt benne a közép-európai nemzeti kérdésről. Egy üjabb írása a dunai szövetségről szólt, majd a harmadik a dunai népek Kulturális Ligája megalakításának tervezetét taglalja. Az RV munkatársai elismerően fogadták mindhárom közleményét. 1923-ban Jászi Romániába látogatott, s fölkereste az RV szerkesztőségét is. A tiszteletére rendezett díszvacsorán mondott beszédét egyetértéssel fogadták. Bécsbe való visszatérése után az R V igazgatója felkérte Jászit, írja meg romániai benyomásait. Az ugyancsak levél formában megírt cikket az RV közölte, s a fogadtatás most is kedvező volt. A további kapcsolat Jászi Amerikába való távozása és a lap megszűnése miatt megszakadt. Eddig tehát a tények. Úgy gondoljuk, Jászi cikkei dokumentum értékük miatt megérdemlik, hogy fordításban teljes terjedelemben közöljük. Nem kevésbé fontosnak tartjuk ismertetni, milyen visszhangot váltottak ki a Jászi-gondolatok az RV munkatársaiban, illetve milyen szellemi légkörben bontakozott ki az eszméknek ez az egyeztetése. * Az első Jászi-cikk megjelenése előtt az RV-ben már megtaláljuk „A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés" szerzőjének gondolkodásmódjával összecsengő hangot. Az ilyen természetű írások között különösképpen jelentős S. $erbescu Közép-Európa újjáépítéséről szóló értekezése, ez áll ugyanis legközelebb a később kifejtett Jászi-tervekhez.3 A szerző szemükre veti azoknak, akik Párizsban a háború utáni helyzetről döntöttek, hogy két lényeges szempontot nem vettek figyelembe: minden ország egymás közötti gazdasági szolidaritását és a szuverén európai államok egyenlőségét. A határokat etnográfiai alapon húzták meg — ezzel figyelmen kívül hagyták az első szempontot; a döntéseket rákényszerítették nemcsak a vesztesekre, hanem a győztesekre is — ezzel semmibe vették a másodikat. A kedvezőtlen hatások azonnal érződtek, megromlottak a gazdasági kapcsolatok, főleg Közép-Európában. A monarchia szétesésével olyan országok jelentek meg a térképen, 2 Grigore Gafencu[ 1892—1957] a két világháború közötti román politikai élet ismert alakja, az első világháborúban a francia hadsereg tisztje, majd hazatérése után újságíró, szerkesztő, politikus, előbb kúlúgyminisztériumi államtitkár, majd 1938-ban külügyminiszter, szembefordul a Németországhoz való közeledés politikájával, 1940-ben moszkvai román követ, 1941-ben pedig Svájcban telepedik le. 3 S. §erbescu: Scrisoarä din Viena. Recládirea economicà a EuropeiCentrale. [Bécsi levél. Közép-Európa gazdasági újjáépítése.] RV 1922. jan. 29. 7. sz. 5. Érdemes fölfigyelni arra, hogy a szerző Bécsből küldte a levelet, onnan, ahol ekkor Jászi tartózkodott. Nincs kizárva, hogy Jászi éppen Çerbescun keresztül került kapcsolatba a folyóirattal.
