Századok – 1985
Közlemények - Szarka László: Jászi Oszkár szlovák kapcsolatai 1918 végéig V/VI 1168
JÁSZI OSZKÁR SZLOVÁK KAPCSOLATAI 1918 VÉGÉIG 1173 Jászi szlovák lakta vármegyékben tett 1909. évi látogatásának pontos programja nem került elő. Az egyébként oly éber vármegyei lapok egyikében sem találtunk híradást Jászi augusztus derekán megejtett útjáról. Kétségtelen, hogy Rózsahegyen és Túrócszentmártonban több napot is időzhetett. Nem elképzelhetetlen, hogy meghívást kapott a hagyományos augusztusi szlovák ünnepségekre is, — de a lapokban közölt vendéglistán nem szerepelt a neve. P. Makovickyn, Skultétyn és Vajanskyn kívül egészen bizonyosan találkozott még a Szlovák Nemzeti Párt elnökével, Pavel Mudron-nyal is, aki a Világ c. lapban — melynek Jászi is munkatársa volt — 1910-ben egy érdekes cikket publikált.15 Jászi felkereste a Rózsahegy tőszomszédságában fekvő Csernovát, az 1907. októberi rendőrsortúz színhelyét. Ott szerzett benyomásait nemzetiségtörténeti főmüvében így rögzítette: „A csernovai vérengzés végtárgyalási iratait (az »igazságszolgáltatás« tudvalevőleg a szerencsétlen falu amúgy is agyonkínzott népének gonosz »felbujtóit« példátlan kegyetlenséggel ítélte el, míg a papi és junker gonosztevők még adminisztratív rosszallásban sem részesültek!) humánus ember nem olvashatja borzalom és elkeseredés nélkül. Még hosszú hónapok után is, amikor ezt a falut felkerestem, az emberek lelkiállapota olyan volt, mint egy elpusztított vidéké egy rablóbanda eltávozása után."1 6 Az útirányra ugyancsak nem találtunk konkrét adatot. Lehet, hogy a körtvélyesi Moscovitz-kúria érintésével a Szepességen és a Tátrán keresztül utazott. Az ugyancsak nem kizárható Vág völgyi útirányt sajnos sem a levelezés, sem pedig a vidék legfürgébb helyi lapjai, a vágújhelyi Vágvölgyi Lapok és a nyitrai Vágújhelyi Lapok alapján nem sikerült igazolnunk.1 7 Jászi publicisztikájában a későbbiekben is találunk utalásokat erre a szlovák útjára vonatkozóan. A Világ hasábjain 1910 tavaszán, a Felvidéki Híradó túrócszentmártoni szerkesztője A tót Matica címmel tudósítást jelentetett meg. Azonos címmel Jászi fűzött kommentárt Dugovichék jelentéséhez, amelyben leszögezte: „Személyesen győződtem meg róla, hogy az északi megyékben pánszlávnak neveznek minden tót urat, aki becsületes és demokrata szellemben küzd népe kulturális és politikai javaiért a vármegyei basauralommal szemben. Egészen úgy, amint nemzetközi szociológus és hazaáruló szocialista mindenki, aki ugyanezen érdekekért síkra száll."1 8 Jászi válaszát a Felvidéki Híradó természetesen nem hagyta elfogultságáról legújabban 1. R. Chmel: Dejiny v dejinách, К storociu Slovenskych pohl'adov, Bratislava 1981, 50—51., ill. uő.: Literárne vzt'ahy slovensko-madarské, Bratislava 1973. 35, 46, 48 és 55. sz. dokumentumok. 15 Mudrony Pál: Valljuk be az igazat! Világ 1910. augusztus 14. 16 Jászi Oszkár: A nemzeti államok. . . i. m. 444. 17 A Markovic-fivérek által fontos szlovák politikai központtá kiépített Vágújhely meglátogatását két közvetett adat alapján is feltételezhetjük. Július Markovié könyvét a nagy port felvert 1905. évi nyitrai politikai perről Jászi nemzetiségi főmüvében is idézi. Korábban, 1907—1908-ban pedig a Szabó Lajos által polgári—radikális szellemben szerkesztett Vágújhelyi Lapokban több Jászi-cikk is napvilágot látott. 18 Világ, 1910. április 10. és május 8. Jászi válasza a lap május 11-i számában jelent meg, és azt a túrócszentmártoni Národnie noviny is teljes terjedelmében közölte: Národnie noviny 1910. május 14. 7 Századok 1985/5—6
