Századok – 1985
Közlemények - Szarka László: Jászi Oszkár szlovák kapcsolatai 1918 végéig V/VI 1168
1172 SZARKA LÁSZLÓ 1909. augusztusának közepén (valószínűleg 9—24-e között) Makovicky meghívására Jászi kéthetes felvidéki körutat tett (4—7. levél). Az utazásnak különös jelentőséget adott az a tény, hogy Jászinak Seton-Watson könyvéről írott recenziója kapcsán a felvidéki magyar sajtóban két támadás is megjelent ellene. A túrócszentmártoni Felvidéki Híradó A magyar Scotus Viator című írásában támadta meg Jászi nemzetiségpolitikai koncepcióját: „Jászi Oszkár a neve. Neve után magyar, érzésére jellemzőbb a közmondás, hogy nem minden gomba jó gomba. Azt írja többek között megemészthetetlenül a Huszadik Század, hogy a Scotus Viator könyve maga a megtestesült igazság, s hogy a tót mozgalmakat nem az agitátorok, hanem a tót életben észlelt nagy kulturális fordulatok okozták. Kíváncsiak vagyunk, látott-e drótostóton kívül ez az úr csak egyetlen nemzetiségi embert? Volt-e alkalma személyes tapasztalatokat szerezni ebben a nehéz kérdésben, mely állami gépezetünket, egész létünket veszélyeztetőleg ránk nehezedik. S ebben a kerékkötőben (ti. Seton-Watsonban — megj. Sz. L.)ö magyar létére dicsérni valót talál. Azt kell hinnünk, hogy csak Scotus Viatornál informálódott. De akkor miért beszél arabusul, ha nem tud."12 Hasonlóképpen írt a Losoncon megjelenő — kizárólag a nemzetiségi kérdésnek szentelt — folyóirat, a Felvidéki Őr is, 1909. augusztus 15-én: „De hogy a Huszadik Század bármilyen nemzetköziséget is valljon hitvallásul, azt állítja Scotus Viator hírhedt munkájáról, hogy az komoly és igazságos munka — ezzel eldőlt a Huszadik Század színvonaláról eddig alkotott véleményünk. Sajnálkozunk Jászi Oszkár úr szereplésén, aki kezd világosan állni az áldatlan nemzetiségi politika hátterében."13 Érdekes, hogy Felvidéki Híradó fentebb idézett izgága hangú cikkének megjelenése napján az ugyancsak Túrószentmártonban megjelenő központi szlovák napilap, a Národnie Noviny szerkesztői már tudomást szereztek arról, hogy Jászi hamarosan személyesen is felkeresi a szlovák mozgalom dualizmuskori Mekkáját. Sokféle magyarázat kínálkozik arra, hogy az egyébként gyakran csekélységek miatt is háborgó Národnie Noviny ezúttal miért nem glosszázta meg a Dugovich Titusz és Boldizsár Boldizsár által magyarkodó soviniszta irányban szerkesztett Híradó fölényeskedését. Legvalószínűbbnek az óvatosság tűnik: a szlovák vezető politikusok egyformán óvakodtak minden magyar kapcsolatfelvételtől, mégpedig mind sajátjaik gyanakodása, mind pedig a határmenti rendőrség állandó vizslatása miatt, de kivált S. H. Vajansky magyarellenes elfogultsága miatt.14 12 Felvidéki Híradó 1909. augusztus 1. 13 Nem elképzelhetetlen persze, hogy a felvidéki magyar sajtónak ez a két közleménye valamiképpen mégis összefüggésben volt Jászi útjával. Esetleg az juthatott a két lap szerkesztőinek tudomására, hogy Seton-Watson is szlovák útra készült. Pár nappal Jászi ott-tartózkodása előtt Seton-Watson túrócszentmártoni látogatásáról adott hírt a Národnie noviny. Jászi és Seton-Watson esetleges személyes találkozásáról semmiféle nyomra sem akadtunk Jászi körutazásának iratanyagában. 14 A túrócszentmártoni szlovák politikai centrum tevékenységét a Magyar Királyi Határrendőrség helyi kirendeltségének vezetője, Berzeviczy Jenő állandóan nyomon követte, terjedelmes jelentéseket készített róla, és Tisza István második miniszterelnöksége idején, főként 1915—1916-ban megpróbálta az ellenzéki szlovák mozgalom egységét megbontó törekvéseket koordinálni. — Vajanskyék magyarellenes
