Századok – 1985
Közlemények - Szarka László: Jászi Oszkár szlovák kapcsolatai 1918 végéig V/VI 1168
JÁSZI OSZKÁR SZLOVÁK KAPCSOLATAI 1918 VÉGÉIG 1169 ízben is pozitívan méltatta a Huszadik Század nemzetiségpolitikai irányvonalát.3 Több közös akciót terveztek.4 Minden bizonnyal a két szlovák újságíró-politikus révén ismerkedett meg Jászi Seton-Watsonnal is.5 A Prúdy pedig a szlovák sajtóban együlálló módon közölte Jászi egyik írását, és nem fukarkodott a Huszadik Század, illetve a Társadalomtudományi Társaság és a Galilei-kör dicséretével sem.6 A század első évtizedében több ok miatt is megnövekedett a szlovák kérdés iránti magyarországi, illetve külföldi érdeklődés. Legfőképpen azonban azért, mert éppen a szlovák politikai mozgalom kapcsán jelentkeztek a magyarországi nemzetiségi kérdéskomplexum fejlődésében olyan új elemek, amelyek mélyreható elemzéséből akár a nem magyar nemzetek, illetve nemzetiségek emancipálódási törekvéseinek új dimenzióira is következtetni lehetett volna. Az 1907 októberi, súlyos — a magyar karhatalom közbeavatkozása nyomán 14 halottat követelő — csernovai incidens után az európai tiltakozás eredményeképpen a dualizmuskori magyar nemzetiségpolitika csődje, illetve a nem magyarok, főként a románok és a szlovákok helyzete — utóbbiaké szinte előzmény nélkül — állandó témává vált az európai sajtóban. Az egyre súlyosabb nemzetközi feszültségektől terhes századeleji európai politikai légkörben megnövekedett a regionális problémák jelentősége, s így azok gyakran túlexponáltán jelentkeztek. Nem volt ez másképp a magyarországi nemzetiségpolitikai problémák nyugat-európai tálalásában sem. A valóban súlyos konfliktusoktól terhes magyarországi belpolitikai szituáció feltárásában a jogosult kritikai hangvétel helyét hamarosan sajátos szempontokat követő propagandisztikus érvelés vette át, amelyből a durva általánosítások sem hiányoztak. Ennek veszélyességére a kérdéskörrel foglalkozó legtekintélyesebb angol publicistát, Seton-Watsont épp Jászi figyelmeztette rendkívül határozottan.7 Huszadik Század számára a szlovák politikai mozgalomról. Erről 1. Milan Podrimavsky: Oszkár Jászi a národnostná otázka, Historicky casopis 1972. 1. sz. 65—88. old. — (Seton-Watson első szlovák híve volt, valószínűleg Jászival is ő ismertette meg Scotus Viatort. Személyes kapcsolatuk a két világháború közti időszakban szintén fennmaradt.) 3 Vö. M. Podrimavsky: i. m. Stefánek és még néhány más fiatal szlovák újságíró (B. Pavlù, F. Votruba) révén a Huszadik Század tevékenységével a haladó cseh polgári közvélemény is naprakész információk alapján tájékozódhatott. A Masaryk-féle Haladó Párt Cas с. napilapjának hétfői, szlovák ügyekre fenntartott mellékletében Jásziék tevékenységét gyakran ismertették. így pl. a Huszadik Század 10 éves jubileuma alkalmából egy terjedelmesebb elemzésben méltatták „a magyar szociológusok" érdemeit. Jubileum Huszadik Századu, Cas 1910. 25. sz. (január 25.) 4 Pl. a bácskai, jórészt szlovák lakosságú Petrovác községben Ján Cajak, szlovák író szervezésében 1912. május 27-ére Jászi és Hodza részvételével közös választójogi nagygyűlést szerveztek, de az végül Jászi más elfoglaltsága miatt elmaradt. Erről 1.: Ján Cajak: Moje rozpomienky na Milana Hodzu, In: Milan Hodza, publicista, politik, vedecky pracovník, Praha 1930,693—694. old. és Slovensky denník 1912. május 27. 5 Jászi, Seton-Watson és Hodza együttműködését az előbbi kettő levelezése is bizonyítja: Jeszenszky Géza: Jászi Oszkár és R. W. Seton-Watson levelezése az első világháború előtti években, Századok 1977.4. sz. 749—774. 6 Vö. M. Podrimavsky: i. m. 7 Jeszenszky Géza: i. m. 772.
