Századok – 1985
Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105
A KÖZÖS MINISZTERTANÁCS ( 1896— 1907) 1115 Inhalt dieses Protokolles zur Kenntnis genommen." Ez az aktus több mint információ. A miniszterek között előzetesen körözött, jóváhagyásukat kézjegyükkel elismerő tisztázott jegyzőkönyv ügy kerül Ferenc József elé, mint a „legalázatosabb felterjesztések" (alleruntertänigste Vorträge), márpedig csak olyan Vortragot lehet felterjeszteni, amit az uralkodó jóvá is hagy majd. A felterjesztés ténye, ha nem is a vita, a jegyzőkönyvek stílusára feltétlenül hatott — írja Rumpler.53 Mi azt hisszük, hogy ennél többről van szó. A miniszterek tanácskozásai — bizalmas voltuk ellenére — nemcsak nézetek kicserélésére, álláspontok egyeztetésére szolgáltak, hanem teret adtak az álláspontok ünnepi deklarálására. A jegyzőkönyv nemcsak emlékeztető volt, hanem jogbiztosíték is a résztvevők számára a maguk álláspontjának igazolására minisztertársaik és legalábbis közvetve az alkotmányos közvélemény előtt. (Erre még visszatérünk.) A sorrend, amelyben a minisztertanács résztvevőinek szerepét vizsgáltuk, fontossági is; ők: a császár és király, a közös külügyminiszter és a két miniszterelnök a minisztertanács legfőbb tényezői. A közös pénz és hadügyminiszter feladata, hogy támogassa a közös minisztertanács elnökét, mintegy szakmai segítséget nyújtson érvei igazolására. Nem akadt példa arra, hogy a közös minisztertanácson a közös miniszterek egymás közt érdemi vitát folytattak volna (olyan alkalmakkor sem, amikor maguk között voltak.)5 4 A közös pénzügyminiszter állandó tagja a közös minisztertanácsnak, csak néhány kimondottan katonai jellegű tanácskozásról marad távol, és azokról a minisztertanácsokról, amelyek nem tulajdonképpeni közös ügyet (tehát a 67-es törvények szerint a védelmi közösségből eredő közös ügyet), hanem ún. „paktált" közös ügyet tárgyaltak: kereskedelmi szerződéseket, a gazdasági kiegyezéssel összefüggő közjogi kérdéseket. A közös pénzügyminiszter (1903-ig Kállay, majd Burian)5 5 kettős funkciója érvényesül: 1) ő készíti elő a közös költségvetést (mint látni fogjuk, ez a minisztertanács legfontosabb témája), azaz hozzá futnak be az egyes tárcák javaslatai, ő összesíti, ő küldi el a minisztertanács résztvevőinek, gondoskodik a javaslat átdolgozásáról a minisztertanács határozatának megfelelően. 2) Mint az okkupált tartományok közigazgatásának feje, természetesen hozzá tartoznak a Bosznia—Hercegovinát közvetlenül érintő ügyek, mint az ottani vasútépítés, az időről időre felmerülő annexióval, annak közjogi vonatkozásival kapcsolatos ügyek. Burián kevés szavú, alárendelt figurája a közös minisztertanácsnak, Kállay széles körű balkáni tájékozottságával, diplomáciai tapasztalatával (nemhiába szereti idézni, hogy 53 Helmut Rumpler: Zur aktenkundlichen Beurteilung der österreichischen Ministerratsprotokolle, in: Scrinium 6 (1972), 44. (Rumpler főként az abszolutizmuskori minisztertanácsokra utal.) Vö. továbbá: Walter Goldinger: Zur aktenkundliche Beurteilung der österreichischen Ministerratsprotokolle, in: Scrinium 5 (1971), 33—42. 54 Ld. 12. sz. jegyzetet. 55 Kállay Benjamin (1839—1903) 1882—1903 között, Burian István (1851—1922) 1903—1912 között tölti, be a közös pénzügyminiszter funkcióját.
