Századok – 1985
Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105
1106 SOMOGYI ÉVA felállítani azon tárgyakra nézve, melyek . .. valósággal közösek",5 vagyis a külügyre, hadügyre és a közös pénzügyre nézve. A 8. § kimondja ugyan, hogy a külügyminiszter csak „mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok beleegyezése mellett" járhat el, a közös költségvetést „a közös minisztérium mind a két felelős minisztérium befolyásával fogja készíteni", azonban hogy mit jelent pl. a „befolyás", azt a két felelős kormány milyen formában érvényesítheti, az jogilag meghatározatlan maradt. Komjáthy a közös minisztertanács kialakulásáról szóló tanulmányában azt írja, hogy a közös minisztertanács fogalmába csak a közös miniszterek tartoztak bele, bár 1869-től rendszerint a magyar és az osztrák kormány elnökét, ill. tagjait is meghívták a közös minisztertanácsba. Ez azonban konkrét ügy kapcsán alkalmilag történt, ettől őket nem tekintették a közös minisztertanács állandó tagjainak.6 A 20. század elején viszont Thallóczy azt írja „a praxis azt mutatja és senki arra nem emlékezhet, hogy a három közös miniszter direct közös tanácskozásra gyűlt volna össze."7 „Mert melyek lehetnek azon ügyek, melyekről a három miniszter tanácskozik?" A közös pénzügy talán? A közös költségvetést a közös pénzügyminiszter állítja össze, „de minthogy behajtása Magyarországon a magyar pénzügyminiszter feladata, Ausztriában az ottanié, így eo ipso ezek is részt vesznek a tanácskozáson". „Ami viszont a külpolitika irányát illeti, azt sem a közös miniszterek határozzák meg, hiszen arra mindkét ország miniszterelnöke befolyást gyakorol; és a katonai igazgatás szükségleteinek meghatározása, röviden a hadügyi reszort kompetenciájába tartozó ügyek is a gyakorlatban egészen más módon intéztetnek el."8 Kíséreljük meg hát ezen egymásnak bizonyos fokig ellentmondó vélemények után mindenekelőtt arra válaszolni: kik voltak a közös minisztertanács tagjai (résztvevői) az általunk vizsgált 12 esztendőben?9 A közös minisztertanácsot a külügyminiszter, mint a „Vorsitzender in der gemeinsamen Ministerrate" hívta össze, abban az esetben is, ha az éppen összehívott minisztertanácsban majdan nem ő, hanem a császár és király elnökölt. Alapvetően ö határozta meg, kik vesznek részt a közös tanácskozáson. „Besprechung der gemeinsamen Ministern"10 szól a külügyminiszter meghívója, ha csak a közös 5 1867: XII. 27. § 6 Komjáthy: A közös külügyminiszteri állás, 37—38. 7 Ebben Thallóczy téved. 8 Thallóczy idézett levele Müllerhez, ld. 2. sz. jegyzetet. 9 A vizsgált időszakban 1896—1907 között 77 minisztertanácsot tartottak. Ennek jegyzőkönyveit, valamint a minisztertanácsokat előkészítő anyagokat tekintettük át a Haus-, Hof- und Staatsarchivban: a Politisches Archiv és (HHStA. PA) és a Cabinet des Minister (С. d. M.) aktái közt, valamint a Kriegsarchiv, Militärkanzlei Seiner Majestät (KA. MKSM) állagaiban. Magukat a közös minisztertanácsi jegyzőkönyveket a HHStA PA. LX-ben őrzik, filmmásolatuk megtalálható az Országos Levéltár (OL) Filmtárában. Tanulmányunk a publikálandó jegyzökönyvek bevezetéseként készült. 10 Goluchowski Krieghammerhez és Kállayhoz 1901. április 4. HHStA. PA. I. K. 621. 99/C. d. M. Goluchowski Krieghammerhez és Kállayhoz 1902. március 12. HHStA. PA. I. K. 621. 53/C. d. M.
