Századok – 1985

Tanulmányok - Somogyi Éva: A közös minisztertanács működése (1896–1907) V/VI 1105

A KÖZÖS MINISZTERTANÁCS ( 1896— 1907) 1107 minisztereket hívja össze, „Gemeinsame Ministerkonferenz", 11 amikor a két miniszterelnököt s esetleg az osztrák és magyar kormány más tagjait is meghívja a tanácskozásra. Az általunk vizsgált korszakban mindössze öt olyan tanácskozást tartottak, amelyen a két miniszterelnök nem volt jelen,12 ez alkalmakkor a közös miniszterek előzetes, egymás közti tanácskozást tartottak a közös költségvetésről, a külügyminiszter „bevezetőként utal arra, hogy kívánatosnak tartja, hogy a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban először a közös miniszterek egymás közt egyezségre jussanak".1 3 Bár a gyakorlat azt mutatja, hogy a közös minisztertanács valóban a közös miniszterek és a két miniszterelnök tanácskozása (a közös pénzügyminiszter és a közös hadügyminiszter többször van távol a közös minisztertanácstól, mint a két miniszterelnök — az előbbi 16, az utóbbi 14 alkalommal) a miniszterelnökö­ket mégsem tekintik evidensen a közös kormányzat tagjainak. Közös minisztertanács lesz, írja Bolfras a császárnak, amelyen a magyar miniszterelnök is részt fog venni;14 közös minisztertanács lesz a közös miniszterek és a két miniszterelnök részvételével — írja Aehrenthal közös külügyminiszter.1 5 A nevezetes 1905. augusztus 22-i miniszter­tanács jegyzőkönyve így kezdődik: „Őfelsége konferenciára hívta össze a közös minisztereket és a két miniszterelnököt, hogy a magyarországi helyzetet megvi­tassák."1 6 Goluchowski pedig mintegy elvileg is állást foglal a kérdésben: „Azok a minisztertanácsok, amelyeken a közös minisztereken kívül a két miniszterelnök és esetleg egyes szakminiszterek is részt vesznek, s amelyeket így szorosabb értelemben aligha nevezhetünk »közös minisztertanácsnak«.. ,"17 Ezek után csak azt kérdezhetjük, miért tartotta szemmel láthatóan Thallóczy és — nem az ő nyomán — mi magunk is alapvetőnek, hogy a két miniszterelnök tagja-e a közös kormánynak? Ismeretes, hogy a dualista államkoncepció, főként annak magyar (tehát eredeti) változata, tagadta a két ország felett álló „Gesamtmonarchie" létét. Ebből következett, hogy nem ismert közös kormányt, mint testületet,18 csak közös 11 Rendszerint ez a meghívás formulája. Felesleges, hogy idézzük a meghívók sorát, amelyet PA. I. K. 621. (1901—1906 évekre) és K. 624. (1906—1915 évekre)-ben találhatók. 12 Gemeinsames Ministerratsprotokoll (GMRProt.) 1897. szeptember 17. GMCZ. 404; 1898. március 21. GMCZ. 408; 1900 március 22. GMCZ. 418; 1901. április 8. GMCZ. 431; 1902. március 14. GMCZ. 435. 13 A formula az előbb idézett minisztertanácsokon szinte szó szerint azonos. 14 Bolfras az uralkodóhoz 1899. március 5. Nr. 427. KA. MKSM. Präs. 20—1/1/1899. (Bolfras a császár katonai kabinetirodájának elnöke.) 15 Aehrenthal a közös hadügyminiszterhez 1907. november 28. HHStA. PA. I. K. 624.706/C. d. M. 16 GMRProt. 1905. augusztus 22. GMCZ. 450. 17 Goluchowski Bánffyhoz 1895. szeptember 7. Nr. 196. HHStA. PA. XL. К. 213. Liasse XXX. 18 Korszakunkban ismét felmerült a korábbról is ismert vita a magyar kormány és a közös kormányzat között. Bánffy tiltakozott amiatt (1898. augusztus 19. Nr. 11 956 sz. Goluchowskihoz intézett jegyzékében), hogy a német külügyi hivatal „k.u.k. österreichisch—ungarische Regierung" kifejezést használta, mondván, hogy ilyen orgánum nincsen. „Da es für die gemeinsame Versehung einzelner Verwaltungszweige der Monarchie zwar ein gemeinsames Ministerium, respektive drei gemeinsame

Next

/
Thumbnails
Contents