Századok – 1985

Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyulának IV/1029

1034 VITA települt meg. Ezzel valószínűleg a nemzetség neve is megváltozott. Egyébként nem egy nemzetségünk van, mely két nemzetségnevet használt. A családi modell felépítésénél a dolgozatban ezeket írom. „E most következő túlzottan mechanikus számolás idegennek tűnhetik (átlagszámítás), de eredményében nem nélkülözhető. Lényegében statisztikai, vagy matematikai módszernek is lehetne nevezni. A számok tükrében egy általános képet lehet kirajzolni, mely a többi eddigi hipotézist (fél millió magyar) támogatja." Döntő jelentőséget magam sem tulajdonítottam e számolási módnak. A törzstöredékekre vonatkozó kritikai megyjegyzésekre azt válaszolom, szíveskedjék a vonatkozó jegyzeteket megtekinteni és az ott felhozott nyelvészeti magyarázatok ismeretében kimutatni azokat a törzstöredékeket, melyek nem azok. Az Előd és egyéb etimológiák tekintetében ugyancsak a jegyzetekre utalok. A Kristó által írt Bátyán a névnek csupán egyik változata. (Bothian) Cs. II. 73 6). A szolgálónépi rendszer és határvédelem tekintetében sem tudok egyetérteni Kristó Gyulával. Álláspontom szerint, szolgáló népek már a honfoglalás előtt is voltak a magyar társadalomban, és nem előzmények nélkül keletkeztek a Kárpát medencében. (Bőség—ínség). A határvédelemről nem is kellene szólnom, csak Bölcs Leó Hadi Taktikáját idéznem, ahol Bölcs Leó már elmondta a türkökről (akik a régi türkökkel azonosak), hogy ahol megtelepednek, azonnal őröket állítanak. Ez minden nomád népre érvényes. Sőt minden nem nomád hadseregre is az ókortól kezdve. Hadra kelt sereg, majd letáborozott hadnép őrség kiállítása nélkül egyáltalán elképzelhetetlen. (Ilyet csak az mondhat, aki életében nem volt katona.) A Kristó tói idézett Szabó István is azt állítja, hogy a magyarok megtelepedésekor az első települések az őrfalvak voltak. Az őrök akkor még a hadra kelt seregnek őrszolgálatra kijelölt tagjai voltak. Későbbi fejlődés eredménye — Bulcsu halála után — az északi és déli határispánság felállítása a Dunától északra és délre. Itt lett intézménnyé az őrszolgálat. Sőt a határvármegyék a 10. század második felében elkülönültek az Őrségektől, bár mind határvármegyének, mind az őrvidéknek egy és ugyanaz az ispánja, a határispán volt. Az őrök és a váijobbágyok kezdetben azonos „rendhez" (a milesek rendjéhez) tartoztak. Kristó Gyula terhemre rója azt is, amit nem írtam meg, de szerinte meg kellett volna írnom. Már említettem, nem szándékoztam egy minden szempontra kiterjedő könyvet írni, csupán a nyugati határvidékkel való beható kutatásaimat igyekeztem vita témaként közre adni. Nem állítottam sehol és soha, hogy általam tett észrevételek tények, csupán azt, hogy gyümölcsöztető feltevések, melyek továbbgondolkodásra serkentenek. 5. Formai kellékek A szokványostól eltérő közlés még nem feltétlen hiba. Fontos az, hogy a közlés alapján a forráshelyeket meg lehessen találni.