Századok – 1985

Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyulának IV/1029

VITA 1033 Kölpény és Botond úgy került az Árpádok családfájára, hogy Tast és Léit soroztuk előbb az Árpádokhoz, s miután Anonymus szerint Léi nagybátyja Kölpény (Botond atyja) volt, a rokoni kapcsolat adott. (Györffy már idézett munkájának 166. lapján. Ez megtalálható a jegyzetben.) Kétségtelen, hogy Turol és Turoly azonos. A háromnegyed-egynegyed, egyharmad-kétharmad számítási hiba. Ez azonban magát a történeti konstrukciót legfeljebb arányában, de lényegében nem érinti. A törzsszövetség szétesésével kapcsolatos Kristó-féle megállapítás téves. Az elvesztett augsburgi ütközet egy csapással nem szüntethette meg a törzsszövetséget, már annál is inkább sem, mert ebben a hadjáratban csak Bulcsu, Léi, Sur (s talán Botond) seregei vettek részt. A törzsszövetség bomlásának döntő oka ez az elvesztett csata volt. A teljes felbomlást Koppány (Cupa), Gyula és Ajtony leveréséhez fűzhetjük. Árpád és Álmos tekintetében Kristó maga ment fel az 850-es év magyarázata alól. Az egyik 850-el kapcsolatban ugyanis kérdőjel van. Ezzel nem zártuk ki a lehetőségét más elfogadható történeti hipotézisnak sem. 4. Szemléleti kérdések Tarján és Kurszán szálláshelyének központiságát teszi Kristó vita tárgyává. A „hon elfoglalása" nem 895-ben történt, csak kezdődött, és 900-ban befejeződött a Dunántúl elfoglalásával. Tévedések elkerülése végett tehát az általam állítottak 900-tól kezdve érvényesek. A nemzetségek kérdésében Kristó kifogásolja, hogy a 11 törzsben 55 nemzetséget tételezek fel. Az ötös nemzetségi felosztás a besenyő nemzetségek számának analógiáján alapszik. Ezt lehet elfogadni, lehet vitatni. A tényleges helyzetet nem ismerjük. Kétségtelen, hogy Kürt és Gyarmat összeolvadása a hadjáratokban való veszteségeik miatt következett be. Ezért az 54-es szám minden bizonnyal önkényes, de bármiféle más szám is az lenne. Mégis a Kálmán korabeli 108-as szám hipotetikus magyarázatként nem zárható ki. A megyei seregek száma a legkorábbi időkben 45 volt. A hiányzó 9 azonban éppen a nyugati kalandozásokban, a fokozódó német támadások hatására lényegesen csökkenhetett. Stájerban a magyarok nagy számban való jelenléte valószínűsíthető. Később a magyar települések itt megszűntek, de nevük Ungersdorf, Kulm (Kolon) stb. helynevekben fennmaradt. Azt viszont eddig senki sem vitatta, akár keleti, akár nyugati is volt a magyarázat, hogy a törzsek nemzetségekre oszlottak és minden törzsfőnek (egyben nemzetségfőnek) és nemzetségfőnek kísérete volt. Csak példaként említem Kádár-Kaluz nemzetséget, mely minden bizonnyal kíséreti nemzetség volt (A vita éppen az lett volna, hogy ezek a kíséreti nemzetségek kis- vagy nagycsaládok keretében, vagy tényleg „nemzetségi" keretben működtek-e. Vérségi vagy szervezeti viszony volt-e közöttük.) A téli és a nyári szállás kettőssége már Györffy István által felfedezett valóság volt. E kettős szállásokról Hóman—Szekfű bő választékot nyújt. Konkrétan írja körül a téli és nyári szállásokat éppen a „helynevek" alapján. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a nemzetségnek az idősebbik ága a téli, a fiatalabbik ága a nyári szálláson