Századok – 1985
Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyulának IV/1029
1032 VITA segítségével is meg lehet magyarázni. Miután azonban Nyugat-Magyarországon több vezérünknek is volt harcálláspontja, a Zolar, Zolard egyeztetésnek nem lehet akadálya. A Zovard, Zolard egyeztetése lehet vitatott, de nem kizárt. A törzstöredékek létszámát tekintve is belém harap Kristó. Azt ugyan nem állítja, hogy nincsenek nagyobb és kisebb törzstöredékek, de kifogásolja, hogy a határt 10-es számmal vontam meg. Ez a határ teljesen önkényes, de minden egyéb számhatár is az lett volna. Ez a határ azonban nem érinti a lényeget. A lényeg ugyanis az, hogy voltak nagyobb és voltak kisebb létszámú törzstöredékek. A Bogát, Kál, Bulcsu falvak egymásmelletisége Kristó szerint semmit nem bizonyít. Akkor még nem jelent meg a Györffy által inspirált legutóbbi Századok cikk a kabarok három törzsének meghatározásáról. (Varsány, Őrs, Berény.) Egyébként az előzőekben már említett Karácsonyi János idézett művének előszavában a szomszédos birtokláshoz alapvető történeti következményeket fűz. Azóta ezt senki sem cáfolta. Egyébként oklevelek százai bizonyítják a rokonok (szomszédok) jelenlétét, fontosságát, szomszédságát az egyes középkori jogügyletek lebonyolításánál. A Gyömöre név Györffy egyik alapmunkájának ismétlése. Nem saját vélemény. Különben tévedésben van Kristó Gyula, ha azt hiszi, hogy Gyömöre környékén csak egy Szemere van, nevezetesen Győrszemere, délnyugaton ugyanis megtalálható Répceszemere is. Persze a környéket lehet szorosan és tágan is értelmezni. Itt kell megemlítenem, hogy dolgozatomban a saját hely- és családtörténeti kutatásaimat szerettem volna értékesíteni. Ebből a szempontból ugyanis ezt az anyagot még senki sem vizsgálta. No tehát társadalmi-történeti hiányosságokat vél felfedezni Kristó e munkámban, ezt bátran teheti, mert dolgozatomnak a már említett célja volt. Nyugatmagyarország (főleg Vas vármegye) mondhatni teljes anyaga rendelkezésemre áll, feltevéseimet ezért főleg ezekre alapítottam, ha ez a jegyzetekből ilyen világosan nem is derül ki. 3. Ténykérdések Tarhos és Bogát kérdéséhez annyit. A 921—922-ben írt kalandozási dátum tény. Tarhos és Bogát azonban feltehetően már a honfoglalás korában felnőttek voltak és a 900-as, majd a 921-922-es kalandozás sok hasonlóságot mutat, fgy forrás hiányában nem zárható ki Tarhosnak és Bogátnak mindkét alkalommal való szerepeltetése. A nemzetségősökre vonatkozó felfogás Györfíynek történeti hipotézise. Kristó ezt nem fogadja el. Én elfogadom. Ugocsa megyével kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy a besenyők analógiájára öt székely nemzetséget kellett a térképen elhelyeznem. Lehet, hogy az 5. nemzetség nem pontosan Ugocsa megye területére esik, de mindenesetre az ország északkeleti részére. Az Őrsúr-Acsád viszonylatban utalok Györffy: Magyarok elődeiről és a honfoglalásról szóló művének 141. oldalára, ha úgy tetszik, magára Anonymusra, ahol is őrsúr apja Ousád. (Ocsád, Acsád). A jobb- és balszárny tekintetében Kristónak igaza van. Lehetett a szárnyelosztás fordítva is. (Ez a feltevések számát eggyel növeli.)
