Századok – 1985

Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyulának IV/1029

VITA 1031 kül) idézem. Úgy gondolom, mindketten a hazai nyelvtudományok kiváló képviselői még akkor is, ha az előző nyelvészgeneráció kiváló tudósokat adott a számunkra. Itt a Szakony, Székely, Kurd és Ozun szavak etimológiáját elemzem. Az kétségtelen, hogy a stájer krónika a székelyeket Zakulinak írja. Kiss Lajos sem említ mást, minthogy a Szakony a Szakonyból (Zakulból) jött létre. (Más etimológia a Turoly és a Turony kérdése). Az a körülmény, hogy ő Szakolyt vagy Szakonyt (Kurdot is) személynévnek tartja, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ily nevű személy tényleg a szakulyoktól, vagy ha úgy tetszik a székelyektől veszi eredetét. A nomád társadalmakban nem ismeretlen, hogy a fejedelem fiait a leigázott népek fölébe helyezi, és egyben annak a népnek a nevét adja fiának, melynek uralmát rábízta. (Kristó Gyula a nevek történelmi alkalmazását tekintve több, mint szkeptikus. Ezt mutatja előző dolgozatomra adott kritikája is.) A székely népnévre vonatkozólag még jóval dolgozatom megjelenése előtt kikértem Ladó János tanácsát, aki hozzám intézett levelében — Kristóval ellentétben — nem zárta ki etimológiám helyességét, csupán további kutatásokat ajánlott. Történeti hipotézis szinten azonban szerintem az általam felvetett szempont figyelmet érdemel. Az Ozunnal kapcsolatban Kristó önellentmondásba keveredik. Míg egy oldallal feljebb még Györffynek való teljes alávetettségemet kritizálja, az Ozun szónál, ahol látszólag ellentétben vagyok Györffyvel, diszkreditálással vádol. Pedig nem erről van szó. Az „as" mind az Ozun, mind az Ozlar alapszava. Megítélésem szerint a „lar" (török többes) az as-hoz illesztve egy eltörökösödött alán törzstöredéket mutat, míg az iráni „an"-nal összekötött „as" egy töretlen alán (iráni) törzstöredéket. A rendelkezésünkre álló Ozun adatoknak elenyésző kis része mondja „expressis verbis" Ozunt királynői birtoknak, a többi Ozun csak per analogiam útján jutott erre a rangra. Egyébiránt az Ozun helynevek a 10. században keletkeztek és azoknak 11-12. századi eladományozása valószínű. Ha azonban térképre vetítjük az összes Ozun helyeket, amit eddig rajtam kívül még senki meg sem kísérlet, azt tapasztaljuk, hogy azok az ország peremén, a csatlakozott népek övezetében találhatók. Ez talán még sem lehet véletlen és az erre alapított feltevés semmivel sem erőtlenebb a másik feltevésnél. (Királynői birtok) A vitát az döntené el véglegesen, ha valaki az összes Ozun falu legkorábbi történetét feldolgozná és az eredményeket egymással ütköztetné. (Ezt megtettem a Herény törzstöredékkel kapcsolatban a Savaria Múzeum Értesítőjében.) Nem értem Kristót, miért van felháborodva azon, hogy Tarján alkirályt főkirállyá (főtörzzsé) tettem meg. Úgy gondolom, hogy a kende, akihez Taiján — feltevésem szerint — tartozott, szintén alkirály volt (a harmadik király) a kazár birodalomban. És ha ugyancsak Taiján törzsnek nevezik, tehát az alkirály, a kende törzsének, ez nagyon logikus. A Zovard, Szalárd vitában Kristó kifogásolja a Zolard alakot. Ezt azonban nem én találtam ki. Szolard, Zolard (Cs. II. 801) 1428-ban merül fel okleveleinkben. Persze Kristó álláspontja szerint egy 15. századbeli adatból nem lehet a 10. századra következtetni. De miért nem? Azért, mert ez korábbi oklevélben nem fordul elő? Egy helységnek nem akkor keletkezik a neve, amikor okleveleinkben megjelenik, hanem jóval korábban. Ezt egyébként nyelvészeink (köztük éppen Bárczi Géza) eldöntötték, hogy a Zolar, Zolard típusú nevek — alakjukat tekintve — lehetnek 10—11. századbeliek. Az etimológiai bizonytalanság azért fennáll, mert végső soron Zolardot a „sal" (só)