Századok – 1985

Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyulának IV/1029

1030 VITA Kurszán kende és Árpád gyula Györffy György nomenklatúrájában teljesen elfogadott és én ezt a „kritika legcsekélyebb jele nélkül alkalmazom". Az a körülmény, hogy a két fejedelemről csak 895-ben szólnak forrásaink, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy már korábban is ők voltak a magyarság vezérlő fejedelmei, esetleg már 870-ben is. Erre a 895-ben és a 870-ben kelt adatok együttes szemlélete választ ad. Miért lenne helytelen e két adatnak egymással való összevetése. Ezt Kristó Gyula nem fejti meg. A Léi És Zovard nemzetség összefüggése a szállásbirtokok egyezése alapján volt megállapítható. Ezt a módszert Karácsonyi János standard munkájának előszavában részletesen kifejti. Kristó Gyulának Zoborra és Szamos mentére vonatkozó megállapításai jóindulatúnak nem mondhatók, s töretlen magyarságomat kísérli meg rossz színben feltüntetni. Abból a tényből, hogy Anonymus egyes megállapításait elfogadom, nem következik, hogy minden állítását szentírásként kezelem. 2. Szakirodalmi tájékozottság Györffy György és a közöttem levő „egyoldalú orientációs viszony" rám nézve megtisztelő. A törzsneveknek Kniezsa alapján történő említése bizonyosan nagy hiba a részemről, hiszen a Kristó által idézett és vonatkozó művet, vagy annak egy részét éppen Kristó Gyula küldte meg számomra. (Amiért már akkor is köszönetemet fejeztem ki és ezt most is megteszem). Egyébként dolgozatom szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy melyik művet választom. Végeredményében nem ismeretlen előttem Göckenjahn Hansgerd: Hilfsvölker und Grenzwächter im mittelalterlichen Ungarn, Wiesbaden, 1972. munkája sem. Kristó itt azt rója terhemre, hogy a régi irodalmat használom, a későbbiekben a névtani irodalomnál viszont éppen az új irodalom használatát. Árpádnak és nemzetségének a csatlakozott népek színvonalára történt lesüllyesztése azon alapszik, hogy a törzsek konstantinusi felsorolásának fontosságot tulajdonítok. A törzsek sorrendje nem lehet közömbös. A kabarok csatlakozása előtt is voltak a magyaroknál csatlakozott népek. Ezek később csapódtak az akkor még kisebb törzsszövetséghez. Ezek a jobb- és a balszárnyon helyezkedtek el. (Történeti hipotézis szilárd analógiákon.) A Nyékről senki sem állítja, hogy nem volt csatlakozott határvédő törzs. A Keszi töredék jelentése pedig egyenesen inspirálja e néptöredéknek a csatlakozott népekhez való sorolását. Lehet, hogy ezt Kristó nem teszi magáévá, de indokolja meg az ellenkezőjét. Az a körülmény, hogy Bulcsut már a 930-as évektől kezdve hadvezérként szerepeltetem, Hóman—Szekfű hipotézisére vezethető vissza. Hóman 936-tól kezdve az egyes hadjáratok mesteri tervezésében és kivitelezésében Bulcsu hadvezéri tehetségét látta. Ezt Hómantól vettem át. Azóta 943-ra vonatkozólag új forrás került elő. Ebből kitűnik, hogy Bulcsu 943-ban már biztosan részt vett a hét magyar vezér között Hispániában, az ottani hadjáratban Csaba fővezér vezérlete alatt. Névtani vonatkozásokban igénytelennek tart azért, mert „az egyébként kiváló Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárát" (Kiss Lajos munkája) és Ladó Jánost (jelző nél-